Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése

256 Baranyó Géza d) A törmelékkúpoknak a helyi csapadéktól időben eltérő belvízképzése. e) A belvízmentes évek adatainak (0 kárértékkel való) figyelembevétele, f) A vizsgált időszakban történt kétszeri területmódosítás, mint a kárképződés területének változása. g) A csapadékok zápor-hatása. A belvízkárok és az éves csapadékösszegek között mutatkozó kapcsolat, a felsorolt évek szórásától eltekintve; meglepő eredménye a közelítő vizsgálatnak. Ez pedig azért lehetséges, mert a két tényező között van egy közvetítő közeg, mely a mindenkori csapadékot transzformálja, akkumulálja az előző nedvesség hatások nagysága és jellege szerint. Ez a tényező a talaj, melyet a felszíni hatásokon túl, időszakosan, ma még kevésbé ismert törvényszerűséggel az alsóbb rétegekből feltörő vizek is többletnedvességgel terhelnek. A talajok aszinkron belvízképző szerepét említve eljutottunk vizsgálatunk egyik fő érdeméhez: a nagytérségben levő változó fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságú, fekvésű és talajvízállású talajok belvízi viselkedésének számszerűsítéséhez, értékelhetőségéhez. Elemzésünk nagyobb területen jó módszer a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak meghatározására, melyet alig pótolhatunk talajnedvesség-mérésekkel. Belvíz idején a talajnedvesség-mérések helye, ideje, gyakorisága, mélysége szerint, a talaj fajtáját, a felszínt borító növénykultúra sokféleségét is figyelembevéve, csak nagy tömegű és költséges mérésekkel lehetne, a módszerünk által adott eredő hatást meghatározni. 5.2. A belvízkárok (X

x) és a korrigált elöntési idők (x

3) kapcsolata Valamely vizsgált év káradata és az azonos év összes elöntési időtartama között X, = /(x

3). (6) Elemzésünk során először nem adódott szóra érdemes kapcsolat. Ugyanis az év különböző szakában a készültségi napok súlyai egymással nem egyneműek : ezért azok nem is összegezhetők. Példaként említjük, hogy 10 napos januári belvíz károsító hatása, csupán csak töredéke az ugyanannyi napig tartó májusi vagy júniusi elöntésnek. Az éven belüli változó vizes napokat tehát valamilyen módon homogenizálni szükséges. Ehhez a mezőgazdasági területen mindenkor kintlevő, éven belüli értékingadozások mértékét választottuk alapul. Az érzékenységi indexnek nevezett viszonyszámunk az év folyamán folyton változó olyan értéktényező, mely hónapok szerint részletezve mutatja meg, hogyha az adott hónapban belvíz adódna, a főbb növények milyen arányban károsodnának. Az érzékenységi index havonkénti változásait a VII. táblázat közli. VII. táblázat Érzékenységi index Hónap I. II. III. IV. V. VI. vn. vm. IX. X. XI. XII. i 0,16 0,24 0,32 0,55 1,15 1,87 2,40 1,53 1,70 1,76 0,12 0,14 A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a Körösök vidékén a legsúlyosabb belvízkárok júliusban, a legkisebb súlyúak a téli hónapokban előforduló belvizekkel