Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése
254 Baranyó Géza 5.1. A belvízkár (X x) és a korrigált csapadék (x 2) kapcsolata A kérdést úgy fogalmaztuk meg, hogv éven belül milyen időszakok csapadékösszegét hozhatjuk a károkkal kapcsolatba. Érdekeltek azok a kérdések is, hogy közvetlenül a belvíz megjelenése előtti idők csapadékösszege mennyire képes jellemezni a károk változását. Kérdeztük még azt is: van-e éven belül olyan hónap, melynek a károkkal legszorosabb a kapcsolata, pl. a korábbiakban említett legbelvizesebb március. Ha a súlyos belvízkárok az éven belüli belvízhullámok alkalmával jönnek létre, az év során eltérő időpontban jelentkező többletcsapadékok eltérő károkozási súllyal hatnak, de talán elképzelhető egy domináns hónap: a károkozást tekintve, reprezentatív idő? Vizsgálatunk, elemzésünk azt mutatja, hogy a csapadékok folyamatos összegének a károkkal alkotott rangkorrelációja az alábbiak szerint változott, növekedett: a IX. 1—XII. 31. közötti 4 hónap csapadék összegével 0,3291. a IX. 1 — III. 31. közötti 7 hónap csapadék összegével 0,3093, a IX. 1—VI. 30. közötti 10 hónap csapadék összegével 0,6551, a IX. 1-VIII. 31. közötti 12 hónap csapadék összegével 0,6838 korrelációs értékek adódtak. Az őszi—téli—tavaszi időszak csapadékával nincs kapcsolat, a május—júniusi időszakok csapadékaival már elfogadhatóbb kapcsolat található. A július és augusztus hónapok csapadékai az előbbi kapcsolatot alig növelik. Az említettekhez két megjegyzés látszik indokoltnak: a) a belvízkárok — éves csapadékok elfogadható kapcsolata a belvizek keletkezésében a záporok szerepét alárendeltté teszi. A záporhatás pedig azért mérséklődik, mert a talajok aszinkron hatással vannak a károk és a belvizek keletkezésére; b) a májusi és júniusi csapadékok belvízkár képzésben betöltött különleges szerepét a tájra jellemző termesztett növényféleségek befolyásolják. Az említett időpontban már minden növény kint van a természetben és eltérő súllyal, de mind érzékeny a többletnedvességre. Ézzel szemben az ősztől tavaszig terjedő időszakban csak az évelő növények és a gabonafélék károsodhatnak közvetlen, a tavaszi vetésűek csak a talaj káros hatásai közvetítésével. A csapadékon túl, részint a hármas-körösi teljes vízgyűjtő, részint a tiszai vízátvezetések is kisebb hatással vannak a belvízképződésre azáltal, hogy szabályozzák a nagytérség talajnedvességét. A jelzett hatások figyelembevétele az éves csapadékösszegeket a Kettős-Körös békési szelvénye vízállás-arányaival korrigáltuk. Ennek hatására az éves belvízkár-csapadék kapcsolat kisebb mértékben tovább növekedett (0,7105 értékre). A korrigált csapadék fajlagos belvízkár kapcsolatot kg/ha GE-ben kétszeres log. léptékben egyenessel ábrázol! uk (5. ábra). A két tényező között a következő összefüggés adódott: X 1 = 1,7'X„ 1' 2® 5. (5) A korrigált csapadék hatványkitevő 1,265 értékét figyelembe véve a lineáris kapcsolat alkalmazása — az erős közelítés tudomásulvételével — megkísérelhető. Az ábrát szemlélve megállapíthatjuk, hogy nagymértékű a szórás. A közölt kiegyenlítő egyenestől legtávolabbra vannak : az 1953. év ( — 445 kg/ha), az 1956. évi
