Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése

250 Baranyó Géza V. táblázat Kelvízkáradatok 1976—79. években Év Belvízi terménykár (1976-os árszint) [millió Ft] Max. elöntés [ha] A 2. ábrából meghatározott előfordulási valószínűség Év Belvízi terménykár (1976-os árszint) [millió Ft] Max. elöntés [ha] V [%] T [év] 1976 0,— 0,0 1977 164,— 26,090 16 6,23 1978 184,— 51,374 14 7,12 1979 206,— 32,226 12 8,35 1980 még nincsenek 1981 adatok A változás mértékének bemutatásához, eldöntéséhez írjuk fel modell-teriiletünk valamely tetszőleges időpontban jelentkező belvizére a közelítő vízháztartási egyenletet. Nézzük meg a főbb tényezőket, azok jövőbeni változását, változtathatóságát, illetve a változtatás gazdasági szükségességét. Indokolt megjegyezni, hogy a fontosabb hatótényezők közül egyesek természeti tényezők, ezért alig módosíthatók, mások megváltoztatását a társadalom érdekeinek megfelelően emberi beavatkozásokkal módosítani lehet és kell. A közelítő vízháztartási egyenletünk: /а /2 ti t a /a Ii 2C+2

h+2Ö=2P+2L+Z

t- (3) to to to 1

1 11 1

1 A jelölések : /

0 — a belvizet előkészítő idő kezdete, t

] — a belvízkeletkezés időpontja, t

2 — a belvízmegszűnés időpontja, С — a területre került csapadék mennyisége, H — a talajban ideáramló vizek mennyisége, Ö — az öntözési, halgazdasági, ipari és lakossági vízszolgáltatásból származó terhelés, külső területről származó vizek mennyisége, P — a területi párolgás, L — a lefolyás, a területről történő belvízlevezetés, T — a talajban történő, növényekben kárt nem okozó tározódás. Ezek után vizsgáljuk meg a jelsorolt hat tényezőt, jövőbeni változásuk jellegét. 3.1. A területi csapadék Megoszlásában, sem a 23 év során, sem a jövőt tekintve nem tételezhetünk 1'el lényegesebb módosulást, olyan változást, mely ennek a tényezőnek a reprezentativitását megkérdőjelezné, hiszen az természeti tényező. Vizsgálatainkban területi csapadékátlagot használtunk. A korrigált csapadék ennek és a folyók hatását kifejező tényezőnek a szorzata. Itt még a köveLkező megjegyzést tesszük : A folyók felőli szivárgások belvízképződést is elősegítő tényezők. Függetlenül attól, hogy a vízszintet a folyómederben a természetes vízjáték vagy mederduzzasztás hozza létre. Tulajdonképpen ez az a tényező, mellyel a nagyobb