Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése

248 Baranyó Géza с) Június hónapban újra gyakrabbá válik az elöntés. A Medárd napi esőzések hatására, ebben a hónapban 10 év során, az esetek 43%-ában találkozhattunk a jelenséggel. A naponkénti előfordulás sűrűségét a 4. ábrán szemléltetjük. A leggyakoribb belvizes nap a március S-a. Ettől kezdve, mind visszafelé, mind előre haladva a belvizes napok száma csökken. Május végi lokális minimumot az előbbinél alacsonyabb csúcs követi június 22-én. A közölt belvízsűrűségek a tárgyalt nagytérség belvízi sajátosságait fejezik ki. Ezekkel a szükséges esetekben számolni lehet. Szept Marc. 4. ábra. Belvíz naponkénti gyakorisága Рис. 4. Сутосная повторяемость подтопления Fig. 4. Daily frequency of inundation by undrained runoff Fig. 4. Fréquence journalière de la formation des eaux stagnantes 2.4. Az adatok egyöntetűsége A legújabb kutatások alapján megfogalmazott (Csorna—Szigyártó 1975) egyöntetűségi kritériumok kielégítésére (jobban mint a hidrológia más területein) csak részlegesek a lehetőségek. A vizsgálat pontosságát ez nyilvánvalóan limitálja. Indokolt hangsúlyozni, hogy már a vizsgált 23 év során is lényeges változások következtek be a területen és fognak előállni a jövőben is. Azonosság csupán a múltbeli és a jövőbeli változások hasonlóságának a feltételezésében : a két trendben lehet. Az adatok egyöntetűségét számos lépésben törekedtünk elősegíteni. A fentebb idézett kritériumokat a következő részterületeken: a reprezentativitás és a függetlenség figyelembevételével igyekeztünk növelni, ill. elősegíteni. 2.5. Az adatok reprezentativitása A Körös vidéki nagytérség a belvízkár és belvíz keletkezési szempontból két egymástól eltérő tájegységre a folyók árterére és a békés-csanádi löszfennsíkra tagozódik. A vizsgált 23 év során a tárgyalt modellterület 2 ízben is növekedett. Ezek során a fennsík —ártér aránya is változott (nőtt). A korábbi kisebb, de belvizek által nagyobb arányban károsodott térszínről arányosítással, csak hiba árán fajlagosíthatjuk nagyobb területre a károkat. A térszín értékének éven belüli változása, a kárérzékenység változásában fejeződik ki. Módszert kerestünk az év különböző időpontjában képződő károk egvneműsítésére.