Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Szepessy József: Vízépítési földművek talajainak diszperzitás-vizsgálata
226 Szepessy József Érdemes megfigyelni, hogy ahogyan a furat bővül, úgy nő az eróziót létrehozó nyírófeszültség, tehát a furat bővülésével az eróziónak egyre fokozódnia kell. Az adott készülékben ennek határt szab a vizet vezető teljes rendszer ellenállása. A vízhozam növekedésével ugyanis a többi ellenállás négyzetesen nő, így H értékének egyre kisebb része jut a talajmintára. A táblázatban az 5 mm furatátmérőre adott T értékeket ezért már fiktív számnak lehet tekinteni. 5. ábra. Masch forgóhengeres készüléke Рис. 5. Прибор Маша с поворачиваемым цилиндром Fig. 5. Revolving-cylinder equipment used by Masch 6. ábra. A fordulatszám és a nyíróerö kapcsolata Рис. 6. Связь между числом оборотов и сдвигающим напряжением Fig. 6. The speed-shear force correlation 1.5. A ,,forgóhengeres" vizsgálati módszert Taylorra (1960) hivatkozva Masch és társai (1963) fejlesztették ki (5. ábra) annak érdekében, hogy pontos és egyértelmű összefüggést lehessen találni a talajok eróziójának mértéke, és az erodáló folyadéknak az ezt okozó nyírófeszültsége között. A készülékben egy 76,2 mm átmérőjű, 101 mm magas talajhenger merül vízbe. A hengert körülvevő edény max. 2500/perc fordulatszámmal foroghat, a vízréteg vastagsága az edény cseréjével 3,2 vagy 19,2 nun-re választható. A talajhengertől függetlenül felerősített, a talajmintával azonos átmérőjű végdarabok biztosítják, hogy a talajminta teljes felületén egyenletes, párhuzamos áramlás álljon elő. A víz által a torziósán felfüggesztett talajhengerre átadott forgatónyomaték közvetlenül mérhető, ebből a felületen fellépő nyírófeszültség számítható. A nyírófeszültséget hidraulikai módszerrel számítani is lehet. A szerzők egybehangzó adatai szerint van egy, a készülék méreteitől, és a forgó hengerek koncentrikus voltának pontosságától függő kritikus fordulatszám, melynél a fordulatszám és a nyíróerő közötti összefüggés megváltozik. Schlichting (1960) és Masch—Espey— Moore (1963) mérései szerint a kritikus fordulatszám alatt a kapcsolat lineáris,e fölött a nyíróerő a fordulatszám harmadik (!) hatványával arányos (6. ábra). Arulanandan— Loganathan — Krone (1975) mérései szerint (6. ábra) a kritikus fordulatszám fölött a hatványkitevő kisebb. A lényeges eltérés okát nem lehet csak mérési pontatlansággal magyarázni, magyarázatát eddig nem ismerjük. A VITUKI-ban egy hasonló méretű, de egyszerűbb felépítésű berendezést készítettek el (7. ábra). Ebben a talajminta egy nagyobb átmérőjű, vízzel telt hengerben áll. Ebbe merül bele fentről egy forgóhenger, amit egy Rheotest RV típusú rotációs viszkoziméter forgat 0.5—243/perc fordulatszámmal, mérhető
