Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Bartha Péterné-Bartha Péter: Az 1979. évi tiszai árvíz hidrometeorológiai viszonyai

208 Bartha Péterné és Bartha P. A Kárpát-medence felé — a korábbiakhoz hasonlóan — a nyitott meleg szektorban ismét dél—délnyugat felől áramlott az enyhe, nagy nedvességtartalmú levegő. A nedvesség Földközi-tenger felőli beáramlását a 8. ábrán adjuk meg. A délnyugat —északkeleti irányba mutató nyíl az alacsony rétegekben (1500 inig) az ún. meleg nedves szállítószalag helyzetét jelöli. Ebben a viszonylag keskeny sávban advektálódik a nedvesség zöme a ciklon áramlási rendszerébe, ahol a front előtti konvergencia és instabilitás csapadékként realizálható. Az ábrából kitűnik, hogy a potenciálisan rendelkezésre álló kihullható vízmennyiség értéke elérte sőt meghaldta a 20 mm-t, ami a hideg évszakban az átlagosnál nagyobb értéket jelent. 8. ábra. A kihullható vízmennyiség értékei Рис. 8. Суммы потенциально возможных осадков Fig. 8. Potential rainfall depths Bild 8. Werte der ausfüllbaren Wassermenge Január 29-én a Tisza völgyében mindenütt jelentős mennyiségű csapadék hullott. Az ide érkezett igen enyhe levegő hatására a nappali felmelegedés több helyen elérte, helyenként pedig meghaladta a 10°-ot. A 8. ábrán azonban már látható a hidegfront mögötti száraz levegő is. A száraz hideg levegő délkeleti irányba helyeződött át és a következő napon elárasztotta a Kárpát-medencét. Lengyelország feletti ciklonális hullám felfelé helyeződött és örvénnyé mélyült (7. ábra), hátoldalon északi—északkeleti áramlással mintegy 5 — 7 fokkal hűvösebb levegő érkezett a Kárpát-medence fölé, és ismét hűvösebb, szárazabb időszak következett. Az 1979. január 1. és a január 30-i időjárási helyzet összehasonlítása azt mutatja, hogy a január 30-án bekövetkezett hideg betörés nem volt olyan jelentős, mint a január 1-i. Január harmadik dekádjában Európa időjárását többnyire nyugatias áramlás jellemezte és ez megakadályozta, hogy Észak—ÉszakkeletEurópa fölött nagy mennyiségű sarkvidéki levegő halmozódjék fel. Ennek tulajdonítható, hogy január 30-án csupán 5 — 7 fokos volt a lehűlés, szemben a január 1-i közel 20 fokos hőmérsékletcsökkenéssel. Az általában hideg és csapadékos januárt enyhe és szeles, átlagos csapadékmennyiségű február követte. A hónap eleje csapadékosabb volt és a hónap második felében számottevő mennyiségű csapadék már nem hullott. 7. ábra. Talajmenti szinoptikus helyzet Рис. 7. Карта приземной синоптической ситуации Fig. 7. The synoptic situation at ground level Bild 7. Bodennahe synoptische Lage