Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Bartha Péterné-Bartha Péter: Az 1979. évi tiszai árvíz hidrometeorológiai viszonyai

AZ 1979. ÉVI TISZAI ÁRVÍZ HIDIlOMETEOROLÚGIAI VISZONYAI BARTHA PÉTERNÉ

1 és В ARTH A PÉTER

2 Az 1979. január-februárjában a Tisza vízgyűjtőjén rendkívüli hidrometeorológiai helyzet alakult ki, amely a Tiszán és mellékfolyóin két nagy árhullám kialakulását idézte elő. Az árhullám magassága néhány szakaszon meghaladta az eddig észlelt maximumokat. Az árhullám levonulása óta ugyan jelentős idő telt el, az árhullámok kialakulását előidéző hidrometeorológiai feltételek vizsgálata érdeklődésre számíthat, különösen, hogy összehasonlítható az 1980. évi Tisza-völgyi árvíz időjárási feltételeivel. I. Általános meteorológiai viszonyok Az 1978/79. évi december és január hónap időjárását az ún. „mediterrán" típusba soroljuk. A Kárpát-medence téli időjárását Bodolainé (1973) szerint három fő cirkulációs típusba lehet sorolni. Az egyik a ,,mediterrán" típus, amikor a tél időjárását a Földközi-tenger térségében nagy gyakorisággal kialakuló ciklonok irányítják. Ezek előoldalán erős délnyugati áramlással igen nedves és enyhe levegő áramlik észak, északkeleti irányban, intenzív és tartós csapadéktevékenységet okozva a Kárpátmedencében. A „mediterrán irányítású" tél általában csapadékos és enyhe. A másik a „kontinentális" típus, amikor a tél időjárását döntő módon a Szovjetunió európai területe fölött elhelyezkedő anticiklon alakítja. A csapadék általában hó alakjában hullik, mennyisége nem nagy és a lehullott hó sokáig megmarad. Száraz és hideg napok a jellemzőek. A harmadik típus a nyugati áramlás irányította időjárás. Ez esetben a tél időjárását az Atlanti-óceán felől érkező nedves és enyhe levegő alakítja. Általában változékony, csapadékos az idő, de az esetek többségében a csapadék mennyisége nem nagy. Az 1979. évi árhullámokat okozó három nagy csapadékciklus nedvességforrása minden esetben a Földközi-tenger térsége volt. A nagy nedvességmennyiséget hordozó sokféle meteorológiai struktúra (frontok, konvergencia és instabilitási vonalak) jelentős csapadékot okozott a Kárpát-medencében, de főként a Tisza vízgyűjtőjének területén ( I. táblázat). Az 1978. évi csapadékszegény ősz után december hóna]) időjárását a változékonyság jellemezte. A hó elején, a Fekete-'és az Azovi-tenger fölött örvénylő ciklon hatására, csapadékos volt az időjárás. A ciklon áramlási rendszerében enyhe és nedves levegő érkezett a Kárpát-medencébe. 1 Hartha Petemé meteorológus mérnök, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz) Központi Előrejelző Intézetének (KEI) tudományos munkatársa. 2 Bartha Péter hidrológus mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa.