Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

114 Máté Béla Mivel r=h/tg a ezért Q=n-K-h-S/sin a, (10) ahol: S —-a vízszint leszívása. Ha a tölcsér mélysége eléri a 0,6 — 1,0 rétegvastagságot, úgy a hozzáfolyást mint teljes kút esetében számolják. A kúp palástjánál létrejövő szivárgási sebesség: -TW' <П

) ahol : R a kút hatásának sugara. Ekkor a vízhozam: л-г

2 K-S Q=F-v= Q= cos a r-ln R/r л-K-r-S (12) cos a In R/r a = 27°-nak feltételezve r=2h q= nK:

h'

l. (is) sin a In R/r Amennyiben h nagyobb a rétegvastagságnál, akkor a tölcsér csonkakúp alakú lesz. Ekkor a vízhozam képlete: <?=

. + ,. (i4) sin a In 2R/(r

l + r

2) ahol: m a réteg vastagsága, r

1 a kúp felső (nagyobb) alapjának sugara és r

2 a kúp alsó (kisebb) alapjának sugara. Rindermann a vízgyűjtőbe való szivárgást mint egy félgömb fenekű ásott kutat tekinti. Nagy mélységű rétegnél a vízhozamot az(l) képlettel, míg nem nagy rétegvastagság esetén a következő képlettel javasolja számítani: 0= ^-K-mS (15

) m/h + 1 п/З^Д(ш)-1 ahol : h = r. Bindermann vizsgálta a különböző képletekkel számított vízhozamot és azt tapasztalta, hogy nagy rétegvastagság esetén az(l) és (15) képlettel számított értékek közötti eltérés mindössze 2—5%. A VODGEO mérései szerint a (15) képlettel számított értékekkel mintegy 20—25%-kal tértek el a mért értékektől. Ugyancsak számítási képletet javasol Csarnov г<кт esetére. A szivárgási zónát két részre osztja: a kút körüli R

0 sugarú szferikus területre, és nagy távolságban levő szivárgási síkra. 7?

0=1,5 m értéket felvéve a következő vízhozamképletet javasolja: 2n-K-m-S ^ m(r-t-lnfí)l,5 m K '