Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Szekrényi Béla-Madarassy László: A talajcsövezett területek lefolyásviszonyai
10(5 Szekrényi В. és Madarassy L. visszatöltéses drénárkú parcellán a lefolyás hamarabb indult meg és mintegy háromszorosa volt a meszezett drénárkú változatnak. 1974 novemberében viszont az öt naponként csoportosított adatokban rendre a meszezett drénárkú változatnál jelentkezett nagyobb vízmennyiség. A szűrőzésnek és a drénárok kialakítási módjának a lefolyásra gyakorolt hatása kapcsán kell visszatérni az I. táblázat 5. és 8. rovat adataira. Az 5. rovat adatai szerint 15 m-nél nagyobb dréntávolság is elegendő lett volna. Ha ugyanis az 5. rovat adatait a 6. rovat adataival vetjük egybe, átlagosan évi 19 mm hasznosítatlan vízelvezetés, és mintegy 18 —20%-os többletberuházás mutatható ki. Az 1. táblázat 8. rovat kiemelkedő értékéhez a/.L a magyarázatot fűzzük, hogy a 2c ábrán látható solacrolos változatot egy erősen glejes, gyakorlatilag vízzáró talajú, időszakosan vízzel borított területen építették meg. Az intenzív beavatkozások, a 12 m-es dréntávolság, a drénárok talajának solacrolos kezelése stb. a tábla kiegyenlített vízforgalma, a művelt réteg gyors kialakítása érdekében történtek. A lefolyó vízmennyiséget a táblanagyságon túlmenően a fedettség is nagymértékben befolyásolja. Erre vonatkozóan csak megfigyelési adataink és közvetett méréseink vannak. A kísérleti területen több ízben is volt példa arra, hogy a lekaszált lucernatáblán, ill. a még fiatal, új vetésű lucernánál azonos csapadék hatására hamarabb indult meg a drénvíz, mint a lábon álló 30—40 cm magas lucernánál. Hasonló összefüggéseket tapasztaltunk a frissen szántott, valamint a fejlett növénykultúrával borított tábla viszonyainak összehasonlításakor. Ezek felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak az evapotranszspirációnak hanem az intercepciónak is nagy jelentősége van a lefolyás késleltetésében ill. a csapadék tározásában. 2.3. Fajlagos drénvízhozam A talaj csőhálózat méretezése szempontjából fontos ismernünk a fajlagos drénvízhozamot (1/s-ha) és annak gyakorisági értékeit. Gyakorlati szempontból nein közömbös ezek időbeli eloszlásának kérdése sem. Erre vonatkozóan a kombinált drénezés 20 m-es dréntávolságú, felszínig meszezett drénárkú változatának 1969/70 — 1978/79 tíz éves időszak adatait mutatjuk III. táblázat A fajlagos drénvízhozam évi előfordulása Hidrológiai év Évi csapadék összeg [mm] Fajlagos drénvízhozam [l/s* lia] Előfordulási napok összesen Hidrológiai év Évi csapadék összeg [mm] <0,01 0,01-0,1 0,1-0,5 0,5 c Előfordulási napok összesen Hidrológiai év Évi csapadék összeg [mm] előfordulási napok száma Előfordulási napok összesen 1969/70 616 42 50 21 3 no 1970/71 458 46 6 1 0 56 1971/72 765 107 21 13 2 143 1972/73 656 54 14 12 1 84 1973/74 771 32 54 16 4 106 1974/75 567 63 30 16 0 109 1975/76 565 30 14 2 0 46 1976/77 730 68 12 14 2 96 1977/78 679 29 4 0 0 33 1978/79 717 58 65 9 0 133