Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Szekrényi Béla-Madarassy László: A talajcsövezett területek lefolyásviszonyai
10(5 Szekrényi В. és Madarassy L. Az ároknyitás nélküli csőfektetéskor flexibilis műanyagcsövet, valamint duzzasztott perlit szűrőt használtak (2/d. ábra). Az egyes talajcsövezési módok leírását többek között ( Szabó — Szekrényi 1967, 1970) adja meg. Megjegyezni kívánjuk, hogy kiegészítő beavatkozásként mélylazítást, mélylazító-vakonddrénezést, vagy csak vakonddrénezést végeztek. E munkáknál az FVD illetőleg l-'A —2 típusú gépeket alkalmaztak. A talajcsövek fektetési melysége valamennyi esetben azonos volt, átlagosan 1,0 m, az esés pedig 2 — 3% ( ) között változoLt. Ezeken kívül lehetőség volt üveg szűrőtextília, repceszalma szűrő, különböző import szűrőszövetek, övdrének, mélylazítás nélküli drénezett területek stb. vizsgálatára és megfigyelésére is. A jelen feldolgozást főképpen a szovjet közlemények figyelembevételével végeztük (Skinkisz 1974, Daishev-Sannikov 1968). Első lépésként e tanulmányban a drénezés alapvető összefüggéseivel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat és megfigyeléseket ismertetjük. 2. A lefolyás vizsgálata 2.1. A drénviz-hányad alakulása A talajcsövezés esetén általánosságban egyik legfontosabb kérdés a csapadék és a le/olyó drénvíz mennyiségének aránya. Ennek alakulása sok tényezőtől függ (táblanagyság, fedettség, dréntávolság, szűrőzés stb.), melyek közül a legfontosabbakat a továbbiakban jellemzünk. A nagyságrendek és mennyiségek alakulására vonatkozóan az I. táblázatban tíz éves mérési adatokat mutatunk be. Az I. táblázat 3. oszlopa a felszíni lefolyás mennyiségét adja az őrségi módszerrel drénezett 16,5 ha nagyságú vízgyűjtő területen. Csak ezen a területen lehet a felszíni víz mérését zavartalanul elvégezni. Az I. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a talajcsövezett, komplex meliorációban részesített területekről 10 év átlagában a felszíni lefolyás formájában, az évi csapadéknak 2,3 %-a távozott el, az elvezetett drénvíz mennyisége pedig ugyanebben az időszakban a csapadéknak 1,5—8,8 %-a volt. Az évi csapadék és az évi drénvíz-mennyiségek között szorosabb kapcsolat nem mutatkozik. A felszíni, és a felszín-alatti lefolyást ugyanis a csapadék mennyiségein kívül a talaj ún. aktuális vízvezető-, vízbefogadó képessége is nagy mértékben befolyásolja. Az I. táblázat adatai csak az évi lefolyás nagyságrendi jellemzésére szolgálnak. A drénvíz-mennyiséget befolyásoló egyéb tényezők közül a következőkben a legfontosabbakat mutatjuk be. 2.2. A drénhálózat jellemzőinek és a drénvíz mennyiségének összefüggése A gyakorlati tapasztalatok alapján a drénhálózaton keresztül elfolyó vízmenynviség (drénvíz) negatív korrelációban áll a drénezett terület nagyságával. Ez a hatás mutatkozik a 3. ábrán, ahol az 1976/77-es hidrológiai évben a különböző nagyságú drénezett területekről (T) havonta lefolyt drénvíz-mennyiség összegezett görbéjét adjuk meg. A 4. ábrán az egyes táblákról lefolyt évi drénvíz-mennyiség (mm/év) és a területnagyságok (T) kapcsolatát mutatjuk be." Az ábrák alapján
