Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Szekrényi Béla-Madarassy László: A talajcsövezett területek lefolyásviszonyai
A TALAJCSÖVEZETT TERÜLETEK LEFOLYÁSVISZONYAI DK. SZEKRÉNYT BÉLA 1 — DR. MADARASSY LÁSZLÓ 2 A csapadék, a felszíni lefolyás, a drénhálózaton elfolyó ún. drénvíz, s ezek egymáshoz viszonyított aránya, valamint az ezekkel összefüggő talajváltozások (művelhetőség, szerkezetváltozás, talajhőmérséklet), olyan problémák, melyek a hidrológust, a tervezőmérnököt, a meliorációs szakembert egyaránt érintik. A 60-as évek közepén a Zalaegerszegi Állami Gazdaság területén Hagyárosböröndön meliorációs munkálatok kezdődtek, melynek során fokozatosan egy nagyüzemi talajcsövezési kísérleti területet alakítottak ki (1. ábra). A nagyüzemi talaj csövezési kísérleti terület Vas és Zala megye határán, a Zala és a Rába között elterülő változatos domborzatú fennsíkon, a Vasi-hegyháton fekszik. A drénezett, mérőműszerekkel és mérőmütárgyakkal ellátott táblák a vízválasztó közelében terülnek el, külvíztől gyakorlatilag teljesen mentesek és a Zala vízgyűjtőjéhez tartoznak. Jól reprezentálják a nyugat-magyarországi tájat. Л talajcsövezést és a meliorációs beavatkozásokat a tájat jellemző nagy csapadék és a kötött, rossz vízgazdálkodású talaj indokolja. A talajvíz az Őrségben és a Hegyháton 10—15 m-nél nagyobb mélységben van, de még a viszonylag mélyebben fekvő Lenti-medencében is meghaladja a térszinthez viszonyítva az 5 — 6 m-t. A talaj anyakőzetet csaknem az egész tájon a pleisztocén vályog alkot ja, melyet jórészt az alpesi glaciális inorénákból származtatnak. A mésztelen, sok duzzadó montmorillonit típusú agyagásványt tartalmazó anyakőzet magyarázza a rajta kialakult talaj rossz vízháztartási sajátosságait. Nyugat felé a pszeudoglejes barna erdőtalaj, míg keletebbre az agyagbemosódásos barna erdőtalaj erősebben vagy gyengébben pszeudoglejes váitozatai uralkodnak. A gyengén savanyú kémhatású telítetlen talajt 5 — 6 pH értékek jellemzik. A lalaj rendkívül rossz szerkezetű. Az Arany-féle. kötöttségi szám alapján az agyagosvályog kategóriába sorolható, s benne az iszap és a homokliszt frakció az uralkodó. Ennek ellenére fizikai viselkedés szempontjából sokszor a legkötöttebb agyagtalajokkal vetekszik. Vízvezető-, vízáteresztő képessége kifejezetten rossz. A talajban eredetileg is nagyon kevés gravitációs pórus vízfelvétel, duzzadás közben oly mértékben lecsökken, hogy gyakorlatilag vízzáróvá válik. A kísérleti terület és környéke humid éghajlatú, az ország legcsapadékosabb vidéke (1. ábra), nagy csapadék intenzitás is jellemzi e tájat. A fennálló természeti adottságok indokolták a táj korábbi jellegzetes agrotechnikáját: a bakhátas művelést. Napjainkban a meliorációs beavatkozások hatásá1 Dr. Szekrényi Béla oki. mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tud. kandidátusa, Nyugatdundntúli Vízügyi Igazgatóság (Szombathely), főelőadó. 3 Dr. Madarassy ÍAszló oki. vízépítőmérnök, BME Vízgazdálkodási Tanszék, tanársegéd. 7»
