Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
1. füzet - Fehér Ferenc-Nyiri László: A meliorációs beavatkozások hatása szikes területen
A meliorációs beavatkozások 95 Tanulmányunkban nem foglalkoztunk a talaj sómérlegével és a sók talajbani mozgásával kapcsolatos vizsgálati redményekkel, de feltétlenül szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a talajcsövekkel elvezetett vizekben a — vízhozamtól függően — 2000—12 000 mg/l össze sótartalmakat mértünk. A rétegenként talajba helyezett sóérzékelőkkel a sók lefelé irányuló mozgásának tendenciája a talajcsövezés mellett már kimutatható. 5. Következtetések A tiszántúli szikes, valamint szoloncsákos és szolonyeces réti talajokon folyó komplex meliorációs kutatások eddigi eredményeiből az alábbi következtetések vonhatók le: E talajok biztonságos szántóföldi hasznosításának, potenciális termékenységük érvényre juttatásának alapfeltétele a vízrendezés, illetve a táblán belüli talajnedvesség-szabályozás. A megfelelő mélységben és minőségben végzett mélylazítás mellett átlagosan 0,90—1,00 m mélységben történő talajcsövezés a szélsőségesen nagy anyagtartalmú és egyben szikes talajokon is eredményesen alkalmazható. Jelentős és következetes termésnövelő hatása, valamint agrotechnikai előnyei igen figyelemreméltóak a térségi melioráció fejlesztése, illetve e jelentős kiterjedésű — nagy területen még extenzív gyephasznosítás alatt álló — talajok eredményes szántóföldi hasznosíthatósága szempontjából. Mivel a káros felszíni vizek elvezetése talajcsövezés nélkül is termésnövelő és termesztésbiztonságot adó tényező, ezért e vízrendezési elem alkalmazása a melioráció minimális követelménye. A talaj különböző mélységéig kiterjedő kémiai javítás lényegesen nem befolyásolja az alkalmazott vízrendezési eljárások hatékonyságát, feltétlenül indokolt a hagyományos kémiai javításhoz szükséges javítóanyag mennyiségére és féleségére vonatkozó eddigi ismeretek és talajtani paraméterek vízrendezett körülményekre történő pontosítása, a talajjavítási eljárások új alkalmazási normatíváinak kidolgozása. IRODALOM Csaplár K. : A síkvidéki vízrendezés és я talajjavítás összefüggésének kísérleti módszerekkel való kutatása. VITUKI Közlemények 17. szám. Budapest, 1979. Fehér F. : Sík területek talajcsövezésének általános irányelvei. VITUKI Közlemények 23. szám. Budapest, 1980. Fehér F.: A síkvidéki mezőgazdasági táblán belüli vízelvezető elemek fejlesztése. Hidrológiai Közlöny 1979. 11. szám. Budapest, 1979. Kokas J.: Magyarország éghajlati atlasza. II. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967. Kovács Gy.: A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972. Kovács Gy.: A felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok megoldására szolgáló numerikus módszerek alkalmazásának alapjai. VMGT 92. sz. Budapest, 1978. Kovács Gy.: A talajnedvesség zónájának hidrológiai vizsgálata. VMGT 98. sz. Budapest, 1978. Nyiri L.—Fehér F.: Tájékoztató a karcagpusztai komplex meliorációs modelltelepen foíyó kutatómunkáról. Kézirat. DATE Kutató Intézete—VITUKI, 1979. Sümeghíj J.: A Tiszántúl. A Magyar Királyi Földtani Intézet kiadása. Budapest, 1944. * * *