Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Kovácsvölgyi József-Szinessy Iván: Az épülő észak-budapesti szennyvíztisztító telep

Az épülő észak-budapesti szennyvíztisztító 89 kebben vett északi lakótelepi területeken túl — más észak-budapesti terület, így az angyalföldi szivattyútelep vízgyűjtő területén keletkezett szennyvizek is tisztíthatók (1. ábra). A hely kiválasztásában az az elv is érvényre jutott, amely kimondja, hogy a fővárosi szennyvizeket kevés számú tisztítótelepen, koncentráltan kell tisztítani. A főváros kialakult csatornahálózatának adottságaival is számolni kellett, hogy az adott összegyülekezési pontokból a szennyvíz továbbvezetése a legminimálisabb költségekkel legyen biztosítható. A tisztítótelep I. ütemében kiépítendő egység 140 ezer m

3/nap száraz idei szennyvíz mechanikai, biológiai tisztítására és a keletkező iszap kezelésére alkalmas. Az északbudapesti szennyvíztisztító telepre kerül a budai oldalon az Aranyhegyi-patak, a a pesti oldalon a Hungária krt., Kerepesi út és a Rákosszentmihályi dombok vonalától északra fekvő fővárosi területről összegyülekező szennyvíz. Az észak-budapesti csatornarendszerhez a távlatban több agglomerációs település elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna-hálózata is kapcsolódik. Az észak-budapesti szennyvíztisztító telep tervezésének megkezdésekor egyértelművé vált, hogy hiányzik a hazai technológiai és építési tapasztalat és felkészültség, amely ilyen nagyságrendű létesítmény beruházását zökkenőmentesen biztosítani tudja. 1974 közepén a magyar tervezők által összeállított technológiai berendezések elkészítésére ajánlati felhívásokat küldtünk 13 szocialista és tőkés cégnek. Az ajánlati felhívás - amely a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) és a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV), valamint az üzemet tartó Fővárosi Csatornázási Müvek szakembereinek összeállítása alapján készült — tioszszas elvi vita után a következő technológiai sémát tartalmazta: Szennyvízkezelés : — csigaszivattyús átemelő a gravitációsan érkező vizek felemelésére, — gépi tisztítású, durva- és finomrács, rácsszemétkezeléssel, — légbefúvásos homokfogó gépi homokkitermeléssel, — műszeres vízmennyiség- és minőségmérés, — hosszanti átfolyású előülepítő, tolólapos kotróval, 2—6 órás tartózkodási idővel száraz idei átlagvíznél, — levegőztető medence, mélységbefúvással, finombuborékos légelosztással, 6 órás levegőztetési idővel, száraz idei átlagvíznél, — hosszanti átfolyású utóülepítő 5 órás tartózkodási idővel, — fertőtlenítő állomás, — gravitációs bevezetés a Duna sodorvonaláig. Iszapkezelés : — sűrítés gravitációs sűrítőtartályban, tartózkodási idő: 2 — 4 nap, — anaerob rothasztás fűtött elő- és utórothasztóban, rothasztási idő : 23 nap, — iszapkondicionálás, mésztej és vasszulfát (II) oldattal, — víztelenítés, kamrás szűrőpréssel 50%-os szárazanyag-tartalomra, — iszapszárítás vagy égetés ellenáramú forgódobos kemencében. Az előbbiekben ismertetett hosszas vita a levegőztetés, a rothasztás és a víztelenítés kérdéseiben alakult ki.