Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Szepessy József: Emelt szintű síkvidéki tározók építési lehetőségei

Emelt szintű síkvidéki tározók 77 A fentieket figyelembe véve a jellemző számadatok a következők : Belvízrendszer Vízgyűjtő Tározótér hagyományos hagyományos lesüllyesztett lesüllyesztett lesüllyesztett km

2 200 300 100 150 300 Lefolyó hozam 2000. év millió m

3 10 15 10 15 30-35 1977. év m

3/s 5,0 7,5 m

3/s 7-8 10-12 8 12 20 A teljes területből öntözve % 25 25 50-60 50-60 50-60 A geológiai feltételek tisztázásához hasonlóan a belvízrendszerek kialakítása minden esetben egyedi tervezést igényel. A tervezési munka során részletesen elemezni kell a konkrét hidrológiai viszonyokat és méretezni kell a tározó kiszolgáló létesítményeit, elsősorban a belvízcsatornákat. 3. Az öntözés vízminőségi kérdései A tározás szempontjából szóba jöhető területek talajviszonyai igen változatosak. Számottevő lefolyás főleg a rossz vízgazdálkodású, szikes és sós talajokról várható, valamint a Tiszántúl déli, délkeleti részének réti agyagjairól. A fagyott talajról, vagy hirtelen hóolvadásből lefutó, kevesebb oldott sót tartalmazó elfolyás viszonylag ritkán, semmi esetre sem évenként fordul elő. A továbbiakban ezért főként a rossz vízgazdálkodású, oldható sókat gyakran tartalmazó talajokról összegyűlő víznek az öntözővízként való felhasználását vizsgáljuk. A tározott vízbe kerülő sók származhatnak: — a vízgyűjtő talajának természetes anyagaiból; — a talajba a gazdálkodás révén bekerülő kemikáliákból; — a tározó, elsősorban a tározó fenekének talajából. A gazdálkodásból származó kemikáliák veszélyét lebecsülni nem szabad, de itt részletesen azért sem tárgyaljuk, mert ez a kérdés hazánkban alig ismert. A tározó talajának sótartalmát is komolyan kell esetenként vizsgálni, mint arról a geológiai lehetőségek tárgyalásánál (1. rész) szó volt. Döntő azonban a vízgyűjtő talajából származó sómennyiség lehet, ezért a továbbiakban ezt tárgyaljuk. A rizsöntözés vízminőségi kérdéseit az 1950-es évek elején Arany vizsgálta. Kétséget kizáró módon kimutatta, hogy a csurgalékvíz felhasználása más, nem szikes talajok elszikesedését okozhatja. Megállapította, hogy a csurgalékvíz felhasználható árasztóöntözésre, ha „szikesedési hányadosa" (ez a Na-só/összes só viszonyszáma) kisebb, mint az öntözött talajé, tehát szikes területről származó csurgalékvízzel csak szikes talaj öntözhető. (Ekkor természetesen nem remélhető, hogy bő öntözéssel idővel kimosódva javuljanak a szikek.) Felületi öntözésnél az érvényes vízminőségi normatívák a nem szikes talajokra csak olyan víz felhasználását engedik meg, melynek összes oldott sótartalma