Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Csekei Tibor-Hernády Alajos: Több célú tározó a mohácsi Csele-patak völgyében

TÖBB CÉLŰ TÁBOZÓ A MOHÁCSI CSELE-PATAK VÖLGYÉBEN CSEKEI TIBOR—HERNÁDY ALAJOS

1 A Csele tározó megépítésének előzményei lényegében három különböző, de a komplex vízgazdálkodáson belül egymással szervesen összefüggő szakterület külön-külön megfogalmazott igényeként kezelhetők. Ezek az önáálóan is helytálló szakmai igények azonban helyesen csak akkor szolgálják az egységes vízgazdálkodást, ha kielégítésük a lehető legteljesebb harmóniában történik. Igaz ugyan, hogy a helyesen kialakított tározók élettartama 30 — 50 év és ezalatt a tározó iránt támasztott hasznosítási igények is megváltozhatnak, de a szóba jöhető igények helyes számbavétele esetén a kielégítési arányváltozások széles intervallumon belül követhetők. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság az 1960-as évektől vizsgálja intenzívebben Mohács térségének öntözési lehetőségeit. Az elmúlt években több tanulmány készült, míg végül az Igazgatóság által 1977-ben elkészített fejlesztési koncepció alapján a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) megkezdte az első ütem tervezését. A koncepció két jelentős vízbázissal számol. Az egyik a Duna, a másik pedig a térségben létesíthető hét tározó vízkészlete ( 1. ábra). A tározók közül az egyik a Csele tározó, amelyikből 730 ha öntözése oldható meg. Dél-Dunántúl területi adottságai olyanok, hogy a fő vízbázisok (Duna, Dráva, Balaton) a terület szélein helyezkednek el, a terület belseje vízben szegény és az átlagot meghaladó csapadékátlag (600—650 mm) következtében a kisvízfolyások hirtelen levonuló vizei jelentős helyi vízkárokat okoznak. A károkat okozva levonuló vizek a csapadékszegény időszakban hiányoznak és ezzel jelentős vízkészlet-gazdálkodási és vízminőség-szabályozási gondokat okoznak. Ezek a körülmények indították el azt a gyakorlatot a 70-es években, hogy a nagyvizek levonulását biztosító nagy mederszelvények kiépítése helyett az Igazgatóság úgy oldja meg a vízrendezési feladatait, hogy a fő-, ill. az oldalvölgyekben létesített tározók segítségével a nagyvizeket visszatartja. Ezáltal a tározók alatt kisebb mederszelvények elengedők és a tározott víz felhasználható öntözésre, ipari vízként, vízminőségszabályozásra és lényegesen javítja a tározó közvetlen térségének általános környezetvédelmi helyzetét. Köztudomású, hogy Pécs város vízellátását részben, egy Mohácson telepített dunai vízkivételi mű biztosítja. Ez a rendszer jelenleg fejlesztés alatt van és 1985 körül várható, hogy a fejlesztett rendszer átveszi a vízellátás oroszlánrészét, biztosítva egyben az egész térség regionális jellegű fejlesztését. Az új vízellátó 1 Csekei Tibor oki. mérnök és Hernddy Alajos oki. mérnök, igazgató, Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs). A tanulmányt a vízügyi igazgatóságok munkái ismertetésének 1980 elején megindított sorozata keretében bocsájtja közlésre a pécsi Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.