Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
permanens äramläs szarai) felszín( összetett folyómedrekren Ismerteti: GRESZ ISTVÁNi Nicollet G., Uan M. : Ecoulements permanents á surface libre en lits composés. La Houille Blanche № 1.— 1979. A folyómeder — elsősorban vízmélység, érdesség szerint — két jellemző tulajdonságú részből áll: úm. főmeder és ártéri meder (1. ábra). Az összetett szelvényeken létrejövő áramlások számítási módszerei feltételezik, hogy létezik olyan energiavonal, amely az adott mederben valamennyi elemi áramlásra alkalmazható. Ebből következik, hogy az elemi áramlások vízszállító képességi tényezőjét nem befolyásolják a szomszédos elemi áramlások: !m =9L, Dn Q« _ Q Dn ZDi D ahol I az energiavonal esése, Q a vízhozam, D a vízszállító képességi tényező, melyet például a Strickler — Manning féle törvény szerint lehet meghatározni : 2/3 1. ábra. Az összetett meder sémája Рис. 1. Схема русла со сложной конфигурацией поеречного сечения Fig. 1. Diagram of compound channel Bild 1. Schema des zusammengesetzten Flussbettes D = ZDÍ = 2:KÍSÍR Г Egy ismert vízhozamnál az áramlás jellemzőit csak kiválasztott keresztszelvények mentén ismerjük és ezt az előbbi képlet figyelembe is veszi. A ritkán Sággal természetben azonban ismerjük kellő pontosa mederbeli sebességeloszlást — és ebből következően — a vízhozamokat sem. Ezért nem lehet igazolni az ártéri meder szabályozásának alapját képező vízhozam számítás helyességét. Az ismertetett laboratóriumi kísérleteket azért végezték, hogy kellő mennyiségű, pontos és megbízható adatot kapjanak, mely lehetővé teszi összetett medrekben is a megbízható számítást, vagy a fenti föltételezéssel, vagy új alapelv szerint. A cél olyan matematikai képlet kidolgozása, mely lehetővé teszi a vízhozamok eloszlásának pontosabb meghatározását. 1. Egyenesvonalú mederben végzett kísérletek Az alapkísérleteket egyenletes vízmozgás mellett végezték, prizmatikus összetett medrekben. Ezután feltételezték, hogy a kísérleti eredmények fokozatosan változó áramlásokra is alkalmazhatók. Sima, függőleges falakkal elválasztva, különkülön mérték a meder jellemző részeit, így — adott vízmélységnél, azonos áramlás esetén — lehetővé vált a mederrészek érdességének meghatározása. Az ártéri és fő1 Orcsz István oki. üzemmérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, Vízépítési Intézel (Budapest)
