Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

638 Lars Benatsson A Velen tó északi felében egy kétdimenziós matematikai modellt használtak a konvektív mozgás leírására (Svensson 1975). A tó északi öblének szélessége mindössze 220 m. Feltették, hogy a konvektív sejtek hosszanti és magassági irányban találhatók. A hőmérséklet eloszlását valósághűen ábrázolták. A konvektív áramlások számított sebessége 10~

4 m/s-ra, illetve 200 — 1000 m/hónapra adódott. A jelenség mennyiségileg leírható úgy is, hogy egy vékony, sűrűbb vízréteget veszünk figyelembe, amely a fenék mentén mozog. A rétegzett áramlás sebessége arányos az alábbi kifejezéssel: с = (сиТда)

1/

2, (5) ahol с a sebesség, a a hőmérséklet terjedési együttható, T a sűrű vízréteg fölös hőmérséklete, g nehézségi gyorsulás, a a réteg vastagsága. A hő kontinuitási egyenlete: Э Н=

дс

р—(саТ), (6) ahol q=a víz sűrűsége, c

p= a víz fajhője állandó nyomás alatt, x = fenékmenti koordináta, H = ix hőátadás sebessége. Az (5) és a (6) egyenletek egyesítésével a rétegzett áramlás sebessége nagyságrendileg az alábbi összefüggésből kapható: (Hba.gY'

3 "TO • (?) ahol b = a medence szélessége, vagy a konvektív sejt jellemző szélességének fele, H = 2 Watt/m

2 és 6 = 200 m behelyetHÔmérsèklei °C Jég VK. 04

59] 9- ábra. A hőmérséklet fiiggélymertti eloszlása a Velen-tóban 1971. február 1-én Рис. 9. Распределение температуры по вертикали в оз. Белен 1-го февраля 1971 г. Fig. 9. Vertical temperature profile in Lake Velen, on February 1, 1971 Bild 9. Lotrechte Verteilung der Temperatur im Velen-See am 1. Februar 1971. tesítésével Í; = 6.10~

4 m/s sebességet kapunk. Az üledékből történő hőátadás hatására keletkező igen kis sebességek mérése céljából Thandeitz (1980) festéket adagolt több, jéggel fedett kis svédországi tóba. Az 1 km

2 nagyságrendű tavak mindegyikében több, mint 10"

4 m/s, azaz 300 m/hónap nagyságú sebességeket talált. Bár a fenéküledékből történő hőátadás hatására előálló konvektív áramlás a jégborította tavakban kialakuló áramlások szempontjából jelentősnek látszik, a tó különböző részeinek fenékközeli vizeit elválasztó küszöb akadályozza a vízszintes keveredést. A 9. ábrán a Velen tó északi kis öblében és a főmedencében mért függőleges hőmérséklet eloszlást tüntettük fel összehasonlítás céljából. A két részt egy 6 m mélységben elhelyezkedő küszöb választja el. A kis öböl fenékközeli rétegének vize sokkal me-