Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Karácsonyi Sándor: Kutak indító igénybevétele

Kutak indító igénybevétele 601 A kút belső kiképzésének az indítóterhelésre gyakorolt hatása — az állandósult termelésnél jelentkező hatásokkal megegyezően — az iránycső keresztmetszeti területe, és ezzel ellentétesen a szűrőcső 0-je és hossza szerint módosul. Az irány- és szűrőcső keresztmetszetének eltéréséből adódó korrekciót tekint ve úgy tűnik, hogy az iránycső nagyobb szelvényéből származó előnyök a szűrőcső méretcsökkenése miatt a rétegigénybevétel szempontjából megszűnhetnek. Ez azt jelentené, hogy az iránycső méretnövelésének az előzőekben vázolt pozitív hatása a rétegigénybevétel helyén nerri érvényesülne. Összehasonlításként nézzük meg a különböző átmérőjű egyrakatos, valamint a 203 mm 0-jű szűrő és változó — a vízszintsüllyedés szakaszában állandó — iránycsővel kiképzett kútnál az a

ma

x értékének alakulását (13. ábra). Az iránycső nagyobb méretének és tározóképességének hatása egyértelműen mutatkozik. Л kút belső terének teljes korrekciós hatását 165 mm 0-jű szűrőcső és 5 ill. 10 m-es aktív szűrőhossz mellett a 14. ábra mutatja. 5.2. A kút iránycsövében észlelhető és ott jól meghatározható indítóterhelés áttétellel jelentkezik a szürőfeliileten, ill. a vízbelépés térségében. A vízmozgás szemcsekimozdító hatásának elemzése a vizsgálat legkényesebb része. Az erre vonatkozó ismert megállapítások elsősorban elvi következ120,0 100,0 10,0 0 200 400 BOO S00 1000 1200 13. ábra. A rétegből feláramló víz gyorsulásának kritikus értéke egyrakatos (1) és szakaszos (2) kútkiképzésnél Рис. 13. Критическое значение ускорения восходящей воды при различных комбинациях установления труб Fig. 13. Critical acceleration values of upward flow from the layer wilh single (1) and several (2) casing pipes Bild 13. Kritischer Wert des der Schicht entströmenden Wassers bei einstrüngiger (1) und periodischer (2) Brunnenausbildung telesek, kisebb részben modellvizsgálatok eredményeire támaszkodóak. Ezeknél a feltételek eléggé eltérnek a mélységi rétegeknél szokványos adottságoktól és kivétel nélkül a már megállapított vízmozgásra (v = const) vonatkoznak. Mélységi rétegeknél a kútszabvány tapasztalati adatokból levezetett kritikus értékeit tekinthetjük mértékadónak, amelyek a vízbelépés határsebességét rögzítik. A vízbeáramlási sebesség-változásának (gyorsulás) megengedett mértékére még közelítő irányszámokat sem ismerünk. Természetes azonban, hogy azok a feltételek, amelyek az állandósult sebesség esetén a rétegstabilitás szempontjából lényegesek (a szűrő szerkezete, a réteg inhomogenitása, a rétegszemcsék fizikai és kémiai tulajdonsága stb.) itt fokozottan jelentősek. A megengedhető áramlási