Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Domokos Miklós-Kovács György: Összetett szelvényű, alulról befolyásolt vízhozammérő műtárgy hitelesítése

578 Domokos M. és Kovács Gy. A trapézszelvényű Venturi csatorna vízszállítását öi(/i) = c-ö-M

2 (7) egyenlet írja le, ahol a h a felvízi energiamagasság, b a torok fenékszélessége, а с tényező pedig с = 1,22 h 1,83 összefüggésből számítható (Síarosolszky 1971). zb A Venturi csatorna vízszállítására így a Qi(h) = [ 1,22-—+ 1

,8з

]-0

,3-/г

3/

2 = 0,61-Л

5'

2 + 0,55-Л

3'

2 (8) L Uj«J J hitelesítési görbe adódik. Z

2=1:5 koronahajlású háromszög-szelvényű bukóhoz a е

2(Л) = 7,8-Л^ (9) tapasztalati egyenlet tartozik (Starosolszky 1971). A négyszögszelvényű bukók hitelesítési görbéjét pedig a közismert, egyszerű Q

3(h) = 1,9-0з-Л

3/

2 = 19- 18,7-Л

3/

2 = 35,5Л

3/

2 (10) illetve Qi(h) = 1,9-/>4-Л

3/

2 = 1,9-5,0-Л

3'

2 = 9,5Л

3/

2 (11) tapasztalati képlettel közelítjük. Az összetett szelvényű bukó szabad átfolyásra és 3,0 m felvízszintre vonatkozó hitelesítési függvényét a (8), (9), (10) és (11) képletnek a (6) képletbe való értelemszerű behelyettesítésével kapjuk: Q

s

z(H

f) = 0M-H?

2 + 0,55.Hf - 0,61 .(H

f-1,5)

5/

2 + 7,8(Я,-1,5)^ -7,8.(Я

/-2,1)

5/

2 + 35,5(Я

/-2,1)

3/

2 + 9,5.(Я

/-3,0)

5/

2 (12) A (12) kéjilet szerkezetéből következik, hogy 2,1 т<Я^гйЗ,0 m tartományban a képlet utolsó tagja nélkül, 1,5 т<Я^2Д m felvízi vízállás esetén utolsó három tagja nélkül érvényes, a 0<=Я^1,5 m tartományban pedig csak a képlet első két tagját kell figyelembevenni. A (12) szerinti hitelesítési függvényt a 11. ábrán kettős-logaritmikus hálózatban ábrázoltuk. Ugyanerre az ábrára felraktuk a kiindulási adatokként elfogadott vízhozammérések összetartozó (H

{, Q) adatpárjait jellemző pontokat. Valamennyi pont mellé, indexként, odaírtuk a hozzátartozó (valószínűsített) H

a alvízi vízállás és a Hj felvízi vízállás — százalékban kifejezett — d = H

a/Hj hányadosát. Azt tapasztaltuk, hogy a mérési pontok közül a (/<0,91 indexű pontok eléggé szorosan sorakoznak a visszaduzzasztás nélküli állapotot jellemző (12) szerinti Q

s

z(Hj) függvény képéhez; e pontok relatív szóródása a (12) függvény körül mindössze 12%. A vízhozammérések tehát igazolják a (12) függvény helyességét; így kimondható, hogy (a) a meszesi mérőműtárgy esetében a szabad átfolyás és az alulról befolyásolt átfolyás határa a d

n — H

a/H

;=0,91 viszonyszám és (b) a e?<0,91 feltétel teljesülése esetén a (12) függvény a műtárgy valóságos, pontos hitelesítési görbéjeként használható, Megjegyezzük, hogy ez a dh = 0,91 visszahatási határérték a szakirodalomban általában található határértékeknél jóval nagyobb. Az is szokatlan eredmény, hogy d

h értéke tapasztalatunk szerint állandónak vehető, vagyis nem függ Hf-