Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
4. füzet - Domokos Miklós-Kovács György: Összetett szelvényű, alulról befolyásolt vízhozammérő műtárgy hitelesítése
Alulról befolyásolt mérőműtárgy hitelesítése 591 6 = 2,00 rn alvízi küszöbhosszúsághoz ( 1. ábra) — a (10) képletből visszaszámítva — /г, =0.012 ni átbukási magasság tartozik. (> mi n esetében Zl// mü t + /! t = 0,016 [m], tehát — a vízállásészlelés 1 cm-es pontosságát is figyelembe véve — valóban jó közelítésként elfogadható a 4. ábra alsó burkolóinak behúzásakor lett H k = H,—0,02 m feltevés. Az alvízi küszöb helyzete szempontjából megkülönböztetett 3 időszak közül - az ,,A" jelű időszakban H k A = 0 lévén, még nem volt alvízi küszöb, ugyanakkor a tározó folyamatos feltöltése során a H, tó-vízállás még nem érte el а Н\ 0 ) = 7.32 m-es műtárgyküszöböt, tehát ebben az időszakban még nem érvényesülhetett semmilyen visszaduzzasztó hatás; — a ..15" és ,,C" időszakban viszont mind az időszakonként magasabb tározó-vízállás, mind az alvízi fenékküszöb okozhatott visszaduzzasztást, tehát a hiányzó 1I a értékek pótlása feltételenül szükséges. 7.22. .1 II a adatpótló segédletek szerkesztésének alapfeltevése A „H" és „C" időszak II n értékeinek pótlására szolgáló segédlet kidolgozásakor abból a feltevésből indultunk ki, hogy mindkét időszakban kell lennie egy olyan II* tóvízállás-határértéknek, hogy - //,>//,* esetén II a értéke csak Я,-Ш függ, vízszintes tó-víztükröt feltéve, a Я а = Я,-Я, ( 0>=Я,-7,32 (3) egyszerű kapcsolat szerint. II! < Ilf esetén viszont H a értéke gyakorlatilag csak Hj-tői függ, vagyis az alvízi küszöb határolta „csillapító medence" H a vízállását csakis a küszöb fölötti átbukási magasságot meghatározó Q vízhozam, ill. az ezzel kapcsolatban levő IIj felvízi vízállás szabályozza. Tudatában voltunk annak, hogy az éles H* határérték létezésének feltevése erős egyszerűsítés, hiszen — a valóságban kell lennie egy olyan Ilf köriili átmeneti tartománynak, amelyben az alvízi küszöb fölötti alíilrói befolyásolt átbukás jön létre, tehát //„ értéke //(-tői és ugyanakkor #/-től is függ, továbbá a küszöb fölötti átbukási magasság, s ezzel a II a-t szabályozó Q vízhozam általában nem csak ///-tői, hanem magától Il a-tói is függ. Mégis úgy véljük, hogy egyszerűsítő feltevésünk alapján, gyakorlati céljaink szempontjából elfogadható, a rendelkezésünkre álló alapinformációkéhoz képest kielégítő pontosságú megoldást kapunk. A következőkben a feltevésünk ellenőrzésére szolgáló H a(H,) és a IIJIIj) tapasztalati összefüggések megszerkesztéséhez természetesen csak a megbízhatónak tartott II,, értékeket használtuk fel. 1.23 II u meghatározása a tó-vízállásból (7/, ==//,*) A fenti feltevésen alapuló (3) összefüggés érvényességének ellenőrzése, ill. a 1.22. szakaszban definiált Ilf határértékek meghatározása céljából az 5. ábrán felraktuk az egyidejűleg észlelt (//,, //„) adatpárokat ábrázoló pontokat, megkülönböztetve a ,,13" és a ,,("' időszakban észlelt értékeket.
