Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Ondruss Lajos-Zsámboki Lajos: Mederszűkítés duzzasztásának számítása trapézszelvényű medrekben

550 Ondruss L. és Zsámboki L. Trapéz szelvényre áttérve és az (1) alapfüggvény szerinti paramétereket behelyettesítve a képlet a következő alakra hozható: 1 1 0,64(1-a)

2 (l + l,75ij Ф) А Ц kontrakciós tényező az oldalhengerek miatti mederszűkítést fejezi ki 0^0,8). A képletek jobb oldalán szereplő z miatt a számítás csak hosszadalmas próbálgatással, ill. számítógép alkalmazásával vezet célhoz. Megjegyzendő, hogy ugyanúgy, mint a bukógát formula, ez sem veszi tekintetbe a vízszintnek a pillér, ill. oldalfalak utáni újbóli felemelkedését. 2.3. A vízjelszín alakját pontosan figyelembevevő képletek A képletek ezen csoportja tekintetbe veszi a pillérek, ill. oldalfalak közötti szűkítésben a vízszint süllyedését, és ezt követő szakaszon a vízszintemelkedést, vagyis az áramló víz esetében jelentkező tényleges vízfelszín alakot. Az e típusú képletek közül elméletileg csupán Krey (1919) képlete van viszonylag megbízhatóan alátámasztva. A duzzasztás tehát Krey szerint a következőkben adódik: Vl — Vo V2 — Vl 2 g 2 g - + l(Ji-J)-rj2 2 V2 — V 2 g (6) — a jobb oldali második tag gyakorlatilag elhanyagolható, mivel i>x~y

2. A folytonossági egyenlet szerint felírhatjuk: Vo F+AF F ' VíQ_ Fsz Q = vF; Vo = Vl = 1 + 1,75h (1-е) majd C/iezy-képlete alapján írható: 1 C

2R (átlagos értékként Сг40) Ji-J (vl-v') Trapéz mederszelvényre áttérve és az (1) duzzasztási alap összefüggés szerinti paramétereket behelyettesítve a képlet a következő alakra hozható: z = 2 g l (l-a)

2 -1 í 1 + 1,751 (7) A képlet jobb oldalán szereplő z (duzzasztási szint) miatt a duzzasztás számítása csak hosszadalmas próbálkozással, ill. számítógép alkalmazásával oldható meg.