Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Ondruss Lajos-Zsámboki Lajos: Mederszűkítés duzzasztásának számítása trapézszelvényű medrekben

Mederszûkités duzzasztásának számítása 547 к—— — sebességmagasság [ml 2)7 V

2 k

0 = —- — sebességmagasság a duzzasztásnál [m] h — a beépítés előtti vízmélység [m] / — a szűkület hossza [m] Q — a mértékadó vízhozam [m

3/s] ^ — m mederfenékszélesség [mj V — a beépítés előtti szelvény középsebesség [m/s] v

0 — a duzzasztásnál fellépő szelvény középsebesség [m/s] v

1 — a szűkületben fellépő szelvény középsebesség [m/s] v

2 — a szűkület végén fellépő szelvény középsebesség [m/s] z — a műtárgy által okozott duzzasztás [m] a=-y(- — mederszűkítési viszonyszám <x

1

; a

2 — kinetikai energia viszonyszáma ß — alaki segédváltozó z A F ß'= \,1Ъ~ = —— — duzzasztási viszonyszám d

0 - határ alakérték 6' — alakérték H — kontrakciós tényező rj — kísérleti szorzótényező g= 1:1,2 — rézsűhajlás V

2 ~2gh ~ niozgásállapot jellemző, v. folyási viszonyszám w

H — határ mozgásállapot jellemző, v. folyási viszonyszám I. A vizsgálat alapfeltevései és n duzzasztási függvény A vizsgálatokat a trapézszelvényű prizmatikus meder esetére végezték el, az alábbi áramlástani feltételezések érvényesülése mellett: — a trapézszelvényű meder egyenestengelyű, melyben a sebességeloszlás a tengelyre szimmetrikus; — derékszögű pillér-, ill. oldalfalcsatlakozást vették számításba (azaz a ß alaki tényező konstans); — a szűkítés mértékét gyakorlati határok között rögzítették: 0,lrs ot=;0,6; — a beépítés nélküli mederben permanens, egyenletes vízmozgás van. A vízfolyásokba helyezett műtárgyak duzzasztását az alábbi függvény fejezi ki: Z=/(a; ß; v; h) (1) Trapézszelvényű meder esetében — számítástechnikai okokból — az alábbi közelítő összefüggéseket vezethetjük le, a gyakorlatban legtöbbször előforduló mé4«