Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

460 Rühlemann R.

—Reh D. tisztító kapacitások fejlesztését meggyorsítsuk, hogy a víz újbóli felhasználását különösen az ipari fejlesztés gócpontjaiban hatékonyan tudjuk biztosítani. Az erősen szennyezett (IV. minőségi osztályú) vizek aránya az NDK-ban csaknem 40% és az erősen szennyezett víz tisztítása csaknem nyolcszorosába kerül a tiszta (I. minőségi osztályú) víz előkészítési költségének [4]. A vizek szerves eredetű szennyezésének több mint 75%-a a városok és települések, valamint a vegyi és a könnyűipar üzemeiből kerül ki [4]. Ezért a vízellátási és szennyvíztisztítási állami vállalatok, valamint a legfontosabb ipari szennyezők működési területén arra törekszenek, hogy a meglevő tisztítóművek teljesítményét gépesítési és rekonstrukciós intézkedésekkel növeljék és az ipari fejlesztés gócaiban a megfelelő üzemek telephelyein több szennyvízkibocsátó részére közös tisztítómüveket létesítsenek, illetőleg a meglevő létesítményeket az ilyen használat cél jára kibővítsék. Ennek példája a Lipcse-W'ahreni tisztítómű, melynek teljesítményét rekonstrukció és új technológia révén 150%-kal emelték. A Cottbus város és a cottbusi Textilkombinát részére épített közös tisztítómű azt eredményezte, hogy a Spree folyó szennyvízterhelése lényegesen nagyobb mértékben csökkent, mintha két külön tisztítóművet építettek volna, ugyanakkor az építési költségek 25%-kal voltak alacsonyabbak. ;!. A mezőgazdasági termelés fokozásának vízgazdálkodási feladatai A Párt IX. Kongresszusa a mezőgazdaság fejlesztése érdekében további feladatot tűzött a vízgazdálkodás dolgozói elé. A mezőgazdasági fejlesztés fő iránya a hatékonyság szocialista fokozása és az ipari termelési módszerek bevezetése annak érdekében, hogy fokozott mértékben tudjuk a lakosságot saját mezőgazdasági termékeinkkel, egészséges táplálékkal és magasértékű élelmiszerekkel, az ipart pedig nyersanyaggal ellátni. Az 1976 — 80. évi ötéves tervhez kiadott irányelv hangsúlyozza, hogy az iparszerű termeléshez való átmenettel továbbfejlődik a szövetkezeti parasztság osztálya és tovább csökken a város és a falu közötti lényeges különbség. A növénytermelés és az állattenyésztés átfogó kemizálása, a legfontosabb termelési folyamatok komplex gépesítése mellett a mezőgazdasági termelés hatékonysága fokozásának az egyik fő eszköze az öntözés. A vízgazdálkodás dolgozóinak az a feladata, hogy a mezőgazdasági meliorációs programhoz szükséges előmunkálatok közül a vizek termelését, tarozását és átvezetését biztosítsák. Az NDK mezőgazdaságilag müveit területe jelenleg kereken 6,29 millió hektár, az állandóan magas hozamok biztosítása céljából ennek, mintegy 13%-át öntözik. Az ötéves tervhez kiadott irányelv azt a célt tűzi ki, hogy tovább fokozzuk az öntözött mezőgazdasági területeket. A mezőgazdaság vízigénye 1978-ban 1,15 milliárd m

3 volt, ez az egész népgazdaság vízszükségletének 16%-a. A vízgazdálkodásban a mezőgazdasággal együttműködve sokféle intézkedést készítenek elő és hajtanak végre, ezek kiterjednek a víznek a nyílt csatornákon át a művelt területre való átvezetésére, a derített iszap, a tavi iszap és a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítására, a kistározók és vízkivételek építésére, a tavak visszaduzzasztására, a felszíni barnaszén kitermelés visszamaradt munkagödrei és más gödrök vizeinek hasznosítására. így például 1977 óta a kommunális szennyvíztisztítás során az NDK-ban keletkező derített iszapnak 70%-át a mezőgazdasági és kertészeti termelésben hasznosítják. A Párt VIII. Kongresszusán a Központi Bizottság főtitkára: Erich Ilonecker követelte, hogy aknázzák ki teljesen a helyi tartalékokat és használják ki az öntözött területek gyorsabb bővítésére kínálkozó egyszerűbb lehetőségeket is. Ilyen lehetőségeket lehet elérni a partmenti öntözött területeken a vízfolyásokból való közvetlen vízkivétellel, a vízfolyásokon és tavakon duzzasztók beépítésével, az ipari duzzasztók és vízkivételi müvek közös használatával, úszó szivattyútelepek létesítésével és az ipari és kommunális szennyvizek elöntözésének fokozásával [3]. El kell érni, hogy az ilyen, viszonylag csekély ráfordításokkal 1980-ig főként az NDK északi megyéiben legalább 40 000 hektár mezőgazdaságilag művelt terület öntözhetővé váljon [3]. Az öntözővíz biztosításának további fontos tartalékait jelenti új beruházások nélkül is a tudományosan megalapozott öntözővízfelhasználási normák fokozott alkalmazása, a völgyzárógátak vízkészletének ésszerű felhasználása, az iparban pedig a víz takarékos alkalmazása. Ezek útján a mezőgazdaság részére további öntözővízmennyiség biztosítható.