Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
460 Rühlemann R. —Reh D. bak: a mesterséges talajvízdúsítás, a talaj vízelvezetés és az ivóvízellátást szolgáló völgyzárógátak matematikai modellek segítségével való üzemeltetése, az ivóvízelőkészítés hatékonyságát fokozó eljárások (mint a többrétegű szűrés, a csőrácsos kaszkádok), a biológiai szennyvíztisztító berendezések oxigénellátásnak optimalizálása, az iszapkezelés gépesítése, a vezetékhálózatok cementhabarcsos béléssel történő rekonstrukciója. 2. Л víz gazdaságos felhasználása a népgazdaság egész területén Az NDK vízgazdálkodása előtt álló másik jelentős feladat a víz ésszerű felhasználásának következetes keresztülvitele a népgazdaság egész területén. A rendelkezésre álló vízkészlet változatlan, a vízigény évenként több mint 4%-kal nő, ez a népgazdaság valamennyi ágazatában a víz gazdaságos felhasználására kényszerít. A vízigények növekedése egyes gócponti területeken már most is megköveteli a víz ismételt felhasználását és ennek fokozatosan, növekvő mértékben tartós megoldássá kell válnia. Ezért a Párt IX. Kongresszusa elhatározta, hogy a népgazdaság egész területén célrairányzott, tudományos-műszaki intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy 1976 —80-tól kezdve az ipar különleges vízigényét 20%-kal csökkentsék, a víz pedig többszörösen felhasználható legyen. A víz gazdaságos felhasználását nemcsak a vízkészletek korlátozottsága határozza meg, ez egyúttal a népgazdasági ésszerűség követelménye is. A fokozódó vízigények — elsősorban az ipari gócpontokban — fokozódó mértékben teszik szükségessé a völgyzárógátak, a tározó medencék és a regionális ellátó vezetékek létesítését, ezek fajlagos költsége viszont emelkedik. A vízigények emelkedése ezenfelül az energia, a vízelőkészítés, a szennyvíztisztítás, a munkaerő stb. költségeinek emelkedésével is együttjár. Az NDK-ban jelenleg a népgazdaság termelő ágazataiban az állóeszközök 12%-a vízgazdálkodási jellegű a vizek hozzászámítása nélkül. Ezért a vízgazdálkodás minden dolgozójának fontos feladata az, hogy a népgazdaság meglevő vízgazdálkodási állóeszközállományát a hatékonyság növelése érdekében intenzíven és ésszerűen használják és további bővítésüket a víz gazdaságos felhasználásával a legkisebbre csökkentsék. Jó eredményeket értek el például az Odera-menti Schwedt-hen a Kőolaj kémiai Kombinátnál. Ez az üzem a kőolajból Diesel- és gázosítható üzemanyagokat, kenőanyagokat, fűtőolajat, bitument, parafinokat, vegyi nyersanyagokat és köztes termékeket állít elő. Az üzemben messzemenően alkalmazták a víz visszaforgatását, így a hűtővízigény kielégítéséhez csak 4,5%-ban kell friss vizet felhasználni és a 100 Márka értékű árutermelésre jutó fajlagos nyersvízigényt 1968 — 1976. évek között 46%-kal lehetett csökkenteni. Ezáltal a termelést növelni tudták és kiterjedt beruházásokat valósítottak meg anélkül, hogy a vízellátást és szennyvíztisztítást szolgáló műveket bővíteni kellett volna. Az állami vízügyi felügyeletről 1977. december 15-én kiadott rendelet és a gazdaságos vízfelhasználás megvalósítására 1976. december 1-én kiadott utasítás további feltételeket teremtett meg ahhoz, hogy az ilyen példák a népgazdaság egészére kiterjedve általánosíthatók legyenek. Az Állami Vízügyi Felügyelet feladata az, hogy befolyásolja a vizek népgazdaságilag hatékony használatát, a vízgazdálkodási állóeszközök teljes kihasználását és hatékony üzemét, segítséget adjon ahhoz, hogy a folyami vízgyűjtők vízmérlege, a vízkivételi és a vízfelhasználási normák alapján a víz gazdaságos felhasználása mind az ipari, mind a mezőgazdasági fogyasztóknál megvalósuljon. Az üzemi vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukciója, illetőleg létesítése során biztosítania kell a népgazdaságilag hatékony megoldásokat, különösen a telepítés optimalizálásával, közös létesítményekkel. Az üzemek és kombinátok kötelessége az, hogy pontosan elemezzék és mérlegeljék az üzemi vízgazdálkodás helyzetét és megtegyék a víz gazdaságos felhasználására valamint a többszörös felhasználás érdekében a szennyvizek kezelésére szükséges intézkedéseket. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a vállalatok és a szövetkezetek részére a „Kiváló Vízgazdálkodási Üzem" kitüntetést adományozhatja. 1975. év végétől kezdve 1978. év végéig már jelentős eredményeket értünk el. A fontosabb népgazdasági ágazatok területén a fajlagos vízmegtakarítás 6 — 25% között mozog. Azokon a területeken, ahol a legnagyobb ipari vízhasználók összpontosulnak (szén és energia, vegyipar, könnyűipar) a megtakarítás 11,4 és 17,4% közölt van.
