Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Petróczky Ferenc-Ress Sándor-Temesiné Fehér Anna: Többcélú vízelosztó rendszerek rendszertervezése

456 Petróczky F.—Ress S.—Temesiné F. H. — az első évben szükséges beruházási költség, Ft; — az első két évben szükséges beruházási összes költség, Ft; — az első öt évben szükséges beruházási összes költség, Ft; — egységnyi létesített kapacitásra jutó beruházási és üzemi összköltség Ft/l m

3/nap ; — maximális igénylefedési szint, % ; — létesített kapacitás és az igény évenkénti különbségének összege m

3/nap. 2. A javasolt vízellátó rendszerek Az ivóvíz minőségű vízigények kielégítése A régió ivóvíz minőségű vízigényeinek kielégítése érdekében alapvetően választható vízellátási megoldások közül (1., 2. ábra) a megvalósításra legcélszerűbbet a 4. ábrán vázoltuk. (A 4. ábra jelzései a következők : 1 = a régió határa, 2 — a csomópontok határa, 3 = a csomópontok jele, 4 = üzemelő egyedi vízmű, 5 = tervezett egyedi vízmű 1979-1985 között, 6 = tervezett egyedi vízmű 1986 — 2000 között, 7 = meglevő egyedi vízmű bővítése körzeti vagy regionális vízbázissá, 8 = tervezett egyedi vízmű bővítése körzeti vagy regionális vízbázissá, 9 = üzemelő regionális vízbázis, 10 = tervezett regionális vagy körzeti vízbázis 1979—1985 között, 11 = tervezett regionális vagy körzeti vízbázis 1986 — 2000 között, 12 = meglevő regionális vezeték, 13 = tervezett regionális vagy körzeti vezeték 1979—1985 között, 14 = tervezett regionális vagy körzeti vezeték 1986—2000 között, lő = tervezett vízátvezetés, pl. a XVII. sz. csomópontból 1530 m

3/nap.) A döntő fontosságú feladatot jelentő probléma: Sopron város vízellátásának hosszú távú megoldása. Vizsgálataink eredménye alapján erre egy három ütemben megvalósítandó fejlesztést találtunk — a régió egészét is tekintve — leginkább célravezetőnek : a) Az I. ütemben Pinnye térségében létesítendő 9000 m

3/nap kapacitású vízbázis és az azt Sopronnal összekapcsoló regionális vezeték. Ez a vízbázis a mélységi rétegvíz készletre települne, s átlagos fogyasztási viszonyok esetében 6105 m

3/nap vízmennyiséget kell biztosítson. így várhatóan az 1978—88. évekig oldaná meg a soproni vízellátás problémáját. b) A II. ütemben a kapuvári vízmű 7300 m

3/nap kapacitásra történő bővítésére és a kapcsolódó regionális vezetékszakasz kivitelezésére kerülne sor. A vízmű kapacitásának bővítésére egyébként is, a város vízellátásának biztosítása érdekében is szükség lenne. Ez a megoldás várhatóan — az átlagos fogyasztási viszonyok esetében feltételezett 2715 m

3/nap vízmennyiség szolgáltatása esetén — az 1995 — 96. évekkel bezárólag elégítené ki az igényeket. A vízbázis szintén rétegvíz készletre települne. c) A III. ütemben a Szanyi térségében, s ezúttal már a folyamatosan utánpótlódó, partiszűrésű vízkészletre telepített vízbázis szolgálná Sopron város növekvő vízigényeinek kielégítését. A fejlesztés megvalósítását a VII. ötéves terv során kellene megkezdeni, s a IX. ötéves tervidőszakban befejezni, tekintettel a munka- és időigényes kivitelezésre, továbbá a szintén e vízbázisról ellátandó települések megoldandó vízellátására. A szanyi vízbázisról Sopronba 2715 m

3/nap, míg a régió egészében összesen 7950 m

3/nap vízmennyiség biztosítását terveztük az átlagos fogyasztási viszonyok esetében. A vízbázis maximális kapacitását 15 000 m

3/nap vízmennyiség szolgáltatására terveztük. A Szany—Kapuvár közötti regionális