Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
3. füzet - Petróczky Ferenc-Ress Sándor-Temesiné Fehér Anna: Többcélú vízelosztó rendszerek rendszertervezése
Többcélú vízellátó-rendszerek 441 víz kihozatali mutató /-edik csomópontban 77-edik fejlesztési alternatíva mellett. A fizikai feltételek teljesítése mellett a beruházási alternatívákból m, E szerinti választás preferencia rendszerét a fejlesztések marginális költsége szabál dX^JX^n + C^X'-J-) } ^ dX JI Eb J E(Xfc E) + C^Xfc" ) . x >0 dX J/ m dX JI E ' Jl m + CJn№ m)} dX Jl Ebj E(X>j-r) + Cj E(Xti") щг т " щг е ; v > (5) II. A MODELL ALKALMAZÁSA Az előzőekben bemutatott vízellátás-fejlesztési rendszermodellt az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság a Hanság—Rába-köz elnevezésű, mintegy 2100 km 2 kiterjedésű vízgazdálkodási egység — továbbiakban a régió — területére alkalmaztuk abból a célból, hogy meghatározzák a hosszú távú vízgazdálkodási fejlesztési terv alternatívái közül azokat, amelyek alapját képezik a térség vízgazdálkodásfejlesztési koncepciójának. A modell alkalmazásának ismertetése keretében egyúttal a vizsgált régió jelenlegi vízellátási helyzetének rövid összefoglalását is adjuk. Ebből kiindulva vázoljuk a rendszertervezés követett módszerét, amivel a tanulmány első részében bemutatott matematikai modell gyakorlati alkalmazásának mintegy szemléltetése is célunk. A „Hanság-Rábaköz" hozzávetőlegesen Győr-Sopron megyének a Rába folyótól nyugatra és a Győr—Mosonmagyaróvár vasútvonaltól délre eső része. Ehhez kapcsolódik Vas megye néhány Rába melletti települése. A régió pontos elhelyezkedését, kiterjedését az 1. ábra mutatja. {Az 1 ábra jelzései a következők : 1 — a régió határa, 2 = a csomópontok határai, 3 = a csomópontok jele, 4 = közműves vízellátással rendelkező település 1978. évben, 5 = vízkészlet becslés szelvényei és azonosítási számaik, 6 — települések regionális szerepköre, 7 = felsőfokú központ, 8 = részleges felsőfokú központ, 0=-középfokú központ, 10 = részleges középfokú központ, 11 = kiemelt alsófokú központ, 12 = alsófokú központ, 13 = egyéb település.) I. A régió vízellátási helyzete 1. Kommunális vízellátás A régió területén a kommunális vízellátás jelenlegi színvonala mind az ellátottsági arányokat, mind az ellátás fokát vizsgálva, jelentős mértékben elmarad az igényektől [11]. A városok vízellátási helyzetét elemezve megállapítható, hogy Sopron városa az ellátottsági arányokat tekintve kivételt képez. A fajlagos fogyasztás mennyisége azonban ott sem kielégítő, aminek a vízművek korlátozott víztermelő kapacitása az oka. A további két város — Csorna és Kapuvár — esetében már az ellátottsági arányok sem megfelelőek. A fajlagos fogyasztás igen alacsonynak mondható, melynek oka a jelentős részben közkifolyós ellátási fok [11].
