Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
3. füzet - Petróczky Ferenc-Ress Sándor-Temesiné Fehér Anna: Többcélú vízelosztó rendszerek rendszertervezése
TÖBBCÉLÚ VÍZELLÁTÓ RENDSZEBEK BEN DSZ EBTEBVEZÉSE PETRÓGZKY FERENC — DR. RESS SÁNDOR—TEMESINÉ FEHÉR ANNA 1 A vízgyűjtők vagy egy adott területi egység társadalmi-gazdasági fejlődése által többé-kevésbé jól meghatározott vízigényének kielégítése igen nagy, de véges számú technológiai eljárások, beavatkozások lehetőség-rendszerével oldható meg. Ebből a lehetőség halmazból a tervezés során csak azok a megoldások jöhetnek számításba, amelyek bizonyos műszaki és gazdasági követelmény-rendszereket kielégítenek. Л fejlesztési megoldások műszaki-gazdasági alapon történő kiválasztásának és értékelésének módszertani bemutatása, gyakorlati alkalmazása és a Hanság—Rábaköz térség vízellátási alternatíváinak az értékelése az alábbi tanulmány célja. I. A RENDSZERMODELL BEMUTATÁSA I. A modell logikai rendszere és struktúrája A modell három, egymásba épülő blokkrendszerből tevődik össze: a) a vízmérleg folyamatos készítéséből és értékeléséből. Célja a térben változó, dőben növekvő vízigények és készletváltozások figyelembevételével bemutatni a vízigény-növekmények mennyiségét és minőségét, mint vízhiányt; b) a térben, időben változó vízhiány megszüntetésére teendő beavatkozások lehetőség rendszeréből. Célja, hogy rögzített, de szabadon megválasztott időtartamú előrelátás mellett, a beavatkozások átfutási idejének, valamint a vízmérlegre gyakorolt hatások figyelmbevételével értékelje egyrészt a vízmérlegeken kimutatott vízhiányt felszámoló frissvíz felszabadító intézkedéseket (pl. recirkuláltatási fok növelése, víz újrahasználata, víztakarékosabb technológia bevezetése, a vízkészletek újra elosztása) mint intenzív fejlesztési eszközöket, másrészt azokat az extenzív fejlesztési megoldásokat, amelyek újabb felszíni és felszín alatti vízkivételeket tesznek lehetővé, valamint az adott terület hasznosítható vízkészletét bővítik (tározás, átvezetés); c) a megfelelőnek tartolt beavatkozások összköltségének kiszámításával együtt meghatározza a kapacitás egységenkénti marginális költségeket. A felsorolt három típusú blokk összefüggés-rendszer alapján a modell a szóba jöhető a vízigénynövekményeket kielégítő (extenzív, intenzív) műszaki beavatkozások közül a relatíve kisebb határköltségű műszaki alternatívákat javasolja döntésre azok időbeni ütemezésének és összköltségének feltüntetésével. 1 Petróczky Ferenc oki. mérnök, Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr), IJr. Ress Sándor, oki. közgazdász és Temesiné Fehér Anna matematikus, Vízgazdálkodási Intézet (liudapcst). A szerzők köszönetüket fejezik ki Csuka József oki. mérnöknek és Hahn Gyula oki. közgazdásznak a tanulmány megírásához nyújtott hasznos tanácsokért, továbbá Szörényi Miklós oki. mérnöknek ;i modellvizsgálat eredményeinek értékelése során végzett munkájáért.