Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
3. füzet - Erdélyi Mihály: A Középső-Tiszavidék vízföldtana és rétegvizeinek dinamikája
416 Erdélyi Mihály ti. Javaslatok A hidrogeológiai helyzet ismeretében interdisciplináris kutatásra van szükség a károsodás eddigi mértékének megállapítására és a további romlás megakadályozására. Az első tennivaló vizszintészlelő kútsorok létesítése a Tiszától kiindulva a legnagyobb talajvízszint esés irányában. Erre a Rónai féle kutatások elégséges alapul szolgálhatnak (Hónai 1972). Minden egyes kút magfúróval készítendő és beszintezendő. Minden harántolt réteg szemösszetételi, esetleg egyéb üledékkőzettani és geokémiai vizsgálatát el kell végeztetni, nagyjából úgy, ahogy az a M. Áll. Földtani Intézet síkvidéki térképezése során történik. A kutakban a rendszeres talajvízszint észlelésen kívül időnként vízminőségi vizsgálatot is kell végezni. Szükséges, hogy a kútsorok egyes kútjai mélyebbre fúrassanak, hogy elérjék a •semleges nyomásállapot sávját (50—100 m). Itt a vízszint mérés és a vízminőség időszakos vizsgálata a semleges sáv felfelé való elmozdulásának legbiztosabb módja. A helyesen elkészített és jól működő észlelőhálózat jelezni fogja: 1. a talajvíz mozgásának irányát pontosan és helyileg; 2. helyileg és idejében a vízszint veszélyessé válható emelkedését ; 3. a semleges nyomásállapot térbeli helyzetét s esetleges elmozdulását. Lehetővé lesz így a talajvíz és a felső rétegvíz szintjének egyidejű észlelése és a víz minőségének folyamatos vizsgálata. A fentieken kívül szükséges annak a csatornázó rendszernek megvalósítása, amelynek hiányát már Sümeghy is jelezte, s amely a talajvízszint szabályozását is fogja biztosiam. Ezzel a 2—3 m-nél sekélyebb talaj vizű szikes mélyedmények talajának megjavítása is közelebb kerülhet a megvalósításhoz. Mindaddig azonban nem javíthatunk a meglevő helyzeten és újabb károsodást nem előzhetünk meg, amíg nem ismerjük — helyileg is — a felszínalatti víz mozgásának irányát, sebességét. Külön kell itt hangsúlyozni a kutak gondos tervezését, elkészítését, szintezését, a minták vizsgálatát és a gyakori vízelemzést. A felső 30—100 m-es rétegvizes szint vizsgálata már azonnal elkezdhető, mert sok kút termel ebből a szintből. A szerző megfigyelése szerint helyenként máris szintcsökkenés észlelhető. A sótartalom gyenge megnövekedésére lehetett következteüli az ugyanazon község belterületén fúrt régi és új kutak vízelemzésének összehasonlításából. IRODALOM Böcker T.— Csorna J.-né— Liebe P.—Lorberer Ä.—Major P — Müller P. : A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk hegység déli előterében. Vízügyi Közlemények, 1975:2. Chebotarev, I. I. : Matemorphism of natural waters in the crust of weathering. Geochimiea Cosmoehimica Acta, Vol. 8, No. 3, 1955. Deák J. : Izotóptechnikai módszerek alkalmazása a Tiszántúlon a talaj-, mélységi- és felszíni víz kapcsolatának vizsgálatára. Beszámoló a VITUKI 1913. évi munkájáról. Erdélyi M. : A Magyar Medence hidrodinamikája. Beszámoló a VITUKI 1973. évi „Tudományos Napok" előadásairól. Budapest, 1973. Erdélyi M.: A Magyar Medence hidrodinamikája. Hidrológiai Közlöny, 55. (1975) 4. Erdélyi, M. : Outlines of the hvdrodvnamics and hvdrochemistrv of the Pannonian Basin. Acta Geol. Hung Tom. XX. Fasc. 3—4. (1976) Budapest, 1978. Karácsonyi S.— Scheuer Gy. : A rétegvizek kémiai jellemzése Gyöngyös környékén. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus, 1/1. Budapest, 1970. Kovács Gy.: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata. Hidrológiai Közlöny 40 (1960) 2. Magyarország földtani térképe l:2 00 000-es sorozat (L-34-III. Eger, 1962, L-34-IV. Debrecen, 1964. L-34-IX. Szolnok, 1966) és Magvarázó Magyarország 1:200 000-es földtani térképsorozatához: L-34-III. Eger (Balogh K. és Rónai A.) 1965, L-34-IV. Debrecen (Rónai A., Moldvay L. és szerzőtársaik), 1966; L-34-IX. Szolnok (Rónai A. és szerző társai), 1967. M. Áll. Földtani Intézet kiadványai.
