Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Erdélyi Mihály: A Középső-Tiszavidék vízföldtana és rétegvizeinek dinamikája

A középső Tisza-vidék vízföldtana 41Г> m 9085TIS7A Tiszafüred l 8580-m -90' -85 Tiszaörs Törökszentmiklós -л/V Mezőtúr Berettyó VK. 03341 16. ábra. Topográfiai szelvények Рис. 16. Топографические разрезы Fig. 16. Topographie cross-sections ábra). Felszíne is a Hortobágy felé lejt, éppen arrafelé, ahol a földfelszín mélyebben van, mint a Tisza mentén (16. ábra). Ennek következménye, hogy potenciál különbség keletkezett s a homok fedőjében nyomás alatt van a talajvíz. Л kék homok felszíni kibúvásain át (6. ábra) a beszivárgó csapadék felhígítja a talajvizet. A felszálló sósabb mélységi víz pedig talajvizével keveredve a kék homokon át vagy a megcsapoló Tiszához jut el, vagy oda, ahol a fedő felszíni réteg vastag, vagyis főleg a Hortobágyon és a borsodi ártéren (15. ábra). E területeken aztán, ahol a nyomásszintje a finom fedőben van, a fő megcsapolója a párolgás a kapilláris zónán át (6. ábra). A kék homok ablakain át beszivárgó és leszivárgó csapadékvíz, meg a felszálló mélységi víz között 40—100 m mélységben semleges nyomásállapot alakult ki (3. ábra). A felette levő jó minőségű víznek túlzott termelése miatt a semleges nyomásállapot felfelé tolódhat el s elérheti a talajvíz szintjét. Ez esetben ugyanaz a helyzet áll elő, mint ott, ahol nincs felszíni eredetű utánpótlódás, vagyis a felszínig a pozitív függőleges hidraulikus gradienstől meghatározott helyzet van, azaz egyirányú felszálló vízmozgás, a víz sótartalmának növekedése. Erre utal az, hogy néhány település belterületén az újabb kutak vizének sótartalma és klorid tartalma már nagyobb mint ugyanazon mélységű régi kutakból 2—4 évtizede vett vízmintáké.