Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

384 Hajós Béla 9. ábra. A strassburgi vízlépcső alatt bekövetkezett mederváltozások Figure 9. Changements de lit se produisant à l'aval de l'échelle de Strasbourg Bild 9. Flussbettveränderungen unterhalb der Staustufe Strassburg A 19. században bevezetett megfigyelések lehetővé teszik az eróziós folyamat elemzését. A vizsgálatok szerint 1889 — 1892 között az említett szakaszon a folyó 616 000 m

3 hordalékot vett fel, míg 1923-1946-ig 520 000 m

3-t. A Tulla féle korrekciók előtt a mederfenék éves süllyedése 0,4 cm volt, ami az átvágások után 7,0 cm/év értékre nőtt, tehát közel húszszorosa a korábbinak. A Tulla féle korrekció az eróziót mennyiségileg viszont nem befolyásolta, csupán a mederre korlátozta. A mederfenéki süllyedés Basel alatt napjainkra közel 7,0 m, Mannheimnél 1,70 m, Mainznél 0,9 m (9. ábra). A Rajna medrének eróziós folyamatában további változásokat a folyó csatornázása okozott. A 2/e részben ismertetett kiépítésnek megfelelően kezdetben minden alvízcsatorna visszatorkollásánál, vagyis a mindenkori üzembehelyezett vízlépcső után erős erózió lépett fel, mivel a csatornázott szakaszon nincs hordalékfelvétel. Az erodált szakasz 1940-ig Breisachtól Rhinauig ért el, tehát kb. 30 km-t vándorolt lefelé, vagyis évente mintegy 400 métert. A csatornázás miatt ez később úgy jelentkezett, hogy minden vízlépcső üzembehelyezése után az erózió a duzzasztási hosszal továbbugrott. Az egyes vízlépcsők üzembehelyezése nem egyszer azért vált sürgőssé, mert az utolsó vízlépcső alatt a fenéksüllyedés hajózási nehézségeket okozott. Az eróziós folyamat a csatornázás révén tehát évente átlag 4 km-t haladt előre. A 9. ábrán a Strassburg vízlépcső üzembehelyezése utáni első négy évben bekövetkezett mederváltozások láthatók. Amint érzékelhető, egy 3,0—3,5 km hosszú, közelítőleg ék formájú erózió keletkezett. A négy évben elszállított anyagmennyiség 418 000 m

3-re tehető.