Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

A RAJNA SZARÁLYOZÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI DR. HAJÓS BÉLAi A Rajna geológiai és morfológiai viszonyai, szabályozási munkáinak története nagymértékben hasonló a magyarországi Felső-Duna körülményeivel. A fentiek mellett a Rajna csatornázása és vízerőhasznosítása folyamán hasonló megoldásokat alkalmaztak, mint a tervezett Gabcikovó—Nagymarosi Vízlépcsőrendszernél, amely munkálatokkal kapcsolatban a több évtizedes tapasztalatok tanulmányozása a hazai feladatok szemszögéből is szükségesnek és hasznosnak tűnik. 1. A Rajna folyó általános ismertetése A Rajna vízgyűjtő területe 185 000 km

2, ami lényegesen alatta marad a Duna és a Volga vízgyűjtő-területének, de hajózási jelentőség vonatkozásában vetekszik azokkal. A Rajna mentén érintett országok: Olaszország, Ausztria, Lichtenstein, NSZK, Franciaország, Belgium, Luxemburg és Hollandia. (1. ábra). Egyetlen folyó Európában, ami összeköti az Alpokat az Északi tengerrel. A vízgyűjtő érinti az Alpokat, az Alpok előtti síkságot, a Német Középhegységeket, a német és holland síkságokat. A vízgyűjtő szabálytalan alakú, szélessége 700 km-től 70 km-ig változik. Az 1320 km hosszú folyó hat részre bontható: 1. A források összefolyásától a Bódeni tóig Alpoki-Rajna 2. A Bódeni tó és Basel között Magas-Rajna 3. Basel és Bingen között Felső-Rajna 4. Bingen és Köln között Közép-Rajna 5. Köln—Lolith között Alsó-Rajna 6. Lolith alatt Rajna delta A Bódeni tó feletti szakasz hegyi jellegű folyócskákból áll, delta szerű torkolattal zúdúl rá a Bódeni tóra. A Magas Rajna Konstanz és Basel között nyugat felé folyik nagy eséssel, és Schaffhausennél 24 m-es vízesést alkot. Itt torkollik be az első jelentős mellékfolyó az Aare. Baselnél nagy kanyart vesz északra, és Bingenig a felsőrajnai síkságon folyik. Ezen a szakaszon folynak be a legjelentősebb mellékfolyók, a Neckár Mannheimnél és a Majna Mainznál, amelyek hajózhatók, és utat adnak a fontos iparvidékek felé. A folyó Mainznál nyugati irányba fordul és 3—4 km széles ún. Rajna melléken folyik át, majd a Nahe mellékfolyó torkolata után Bingennél belép a híres-hírhedt sziklás szakaszra, a völgy egyidejűleg 300—400 1 Dr. Hajós Béla oki. mérnök, Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr).