Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Szesztay Károly: A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai Magyarországon

A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai 3(357 3. ábra. Az ariditási tényező sokévi átlagai a Kárpátmedence és a Keleti-Alpok területén (Magyarország felszíni vizei, VITUKI, 1967. 116. oldal) Fig. 3. Normal values of the aridity coefficient in the area of the Carpathian Basin and the Eastern Alps. 1 = aridity coefficient = Po/C (the ratio of normal values of potential evaporation and precipitation

) Bild 3. Vieljährige Mittelwerte des Ariditätskoeffizienten für das Gebiet des Karpatenbeckens und der Östlichen Alpen. 1 = Ariditätskoeffizfent = Po/C (Verhältnis zwischen Verdunstungspotenzial und vieljährigem mittlerem Niederschlag

) — A térszíni vízháztartás egyenlegeként kialakuló felszíni és felszín alatti lefolyás csak a Kárpátok és a Keleti Alpok magas hegy vidékein számítható a (4/a ) összefüggés szerint (lásd a 2. ábrán az A =0,5 ariditási tényezőnél kisebb, illetve az i''=0,50 lefolyási tényezőnél nagyobb értékekhez tartozó adatokat). A térszíni vízmérleg és a lefolyás sokévi átlagának alakulásában Magyarország egész területén igen jelentékeny (gyakran 100—150%-ot is meghaladó) hatása van a helyi geohidrológiai adottságoknak. - A Kárpát-medence belsejének jelentékeny mértékű párolgási vízhiánya hidrodinamikai szempontból azt jelenti, hogy a térszíni vízháztartás alakulását ezeken a területeken elsődlegesen az evapotranszspiráció geohidrológiai és biológiai adottságai szabják meg. Azokon a terület sávokon, ahol a talajvízszint, vagy a felszíni víztartók közelsége és a kapilláris vízmozgás külső (oldal irányú) vízutánpótlást biztosít, a helyi csapadéknál lényegesen több víz párologhat el. Más terület sávokon viszont, ahol a talajvízszint mélyen van és a kapilláris vízutánpótlódás sem éri el a gyökérzónát, az elpárolgás nemcsak a potenciális értéknél, de a helyi csapadéknál is kisebb lehet; ezek a területrészek tehát ariditásuk ellenére a felszín alatti víztartók és a szomszédos területek számára kisebb-nagyobb mértékű vízutánpótlódást biztosítanak. A víznyelő és vízfogyasztó terület sávoknak ilyen összekapcsolódása megfelelő domborzati és talajtani adottságok esetén kis távolságokon