Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Szesztay Károly: A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai Magyarországon

A VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZHÁZTARTÁSI ADOTTSÁGAI MAGYARORSZÁGON DR. SZESZTAY KÁROLY

1 A vízgazdálkodás feladata a természetes vízháztartási viszonyoknak a társadalmigazdasági igények szerinti szabályozása. Ez a feladat-meghatározás a korábbi évtizedekbea általában csak elvi keretül szolgált. A kialakult intézményi és műszaki gyakorlat — a vízháztartáshoz kapcsolódó tényezők összességét és a folyamatok területi kiterjedését tekintve — világszerte viszonylag igen szűken értelmezte és valósította meg a vízgazdálkodás és a vízháztartás kapcsolatát. A vízháztartás és a vízminőség alakulásában az utóbbi években bekövetkezett számos nem-kívánt és nem-várt károsodás teszi sürgős és fontos feladattá — a Keretterv továbbfejlesztéséhez kapcsolódva

2 — a vízgazdálkodás és a vízháztartás fogalmi, intézményi és műszaki kapcsolat rendszerének újbóli átgondolását, amihez az ország vízháztartási adottságainak átfogó szemléletű feltárása és nyilvántartása szolgálhat célszerű kiindulásul. I. Az ország sokévi átlagos vízforgalma Magyarország legfontosabb vízháztartási sajátosságai az ország területének a Kárpátok és Alpok övezte medence jellegéhez kapcsolódnak. Az ország síkvidéki területét jelentékeny párolgási vízhiány, a Kárpátok és az Alpok hegyvonulatait pedig igen nagy mértékű vízfelesleg jellemzi. A medence hegy koszorújának és peremvidékének vízfeleslege részben a felszíni vízhálózatban, részben a felszín alatti víztartó és vízvezető rétegeken keresztül jut el, illetve halad át a medence belsején. A folyókat tápláló felszíni és felszín alatti lefolyást a gravitációs erő tartja mozgásban. A fedőréteg és a felszín alatti víztartó rendszerek vízforgalmában a gravitációs erőn kívül a medence belsejének párolgási vízhiánya által létesített és fenntartott kapilláris potenciál különbségeknek is jelentős a szerepük. A felszíni vízhálózat a medence több helyén keresztezi a felszín alatti víztartó retegeket, így a két vízrendszer a nyomás viszonyok alakulása szerint kölcsönösen táplálhatja, illetve megcsapolhatja egymást. A Kárpát-medence vízföldrajzi értelemben vett „belsejét" az ország területével azonosnak véve, a medence peremvidéke és belseje közötti vízháztartási kapcsolat az 1. ábra szerinti modell-vázlattal, illetve az átlagos térszíni vízforgalom alábbi adataival jellemezhető : 1 Dr. Szesztay Káruly oki. mérnök, a műsz. tud. doktora a Vízgazdálkodási Intézet (Budapest) főmunkatársa. A tanulmány a Vízgazdálkodási Intézetben a Keretterv Iroda 1979. évi munkaterve keretében készült. Igazgató: Dr. Mats Rudolf, igazgatóhelyettes: Karkus Pál, irodavezető: Kálmán Miklós, irányító tervező: Dr. Orlóci István és Szászné Tóth Ildikó. - A Keretterv továbbfejlesztésének célkitűzését és történelmi előzményeit illetően lásd Dr. Muts Rudolf tanulmányát folyóiratunk 1979. évi 4. füzetében.