Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

növi DEBII TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A SZEBVEZÖ ÉS AZ ÖSSZEHANGOLÓ KÖZIGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG KIBONTAKOZTATÁSA A VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁSBAN DR. EGERSZEGI GYULA

1 Az édesvíz napjaink becses, keresett nyersanyagává vált, olyan kinccsé, amivel körültekintően kell gazdálkodnunk. A víz ugyanis fontos: biológiai, egészségügyi, termelési és közlekedési szempontból. A felsorolás teljessége nélkül is megállapítható, hogy a víz nélkülözhetetlen, és minőségben való biztosításáról feltétlen gondoskodnunk kell; ugyanakkor azonban a szennyezések befogadója, transzformálója és továbbítója is, miközben súlyos károsodások érik biológiai életét, az ún. öntisztuló képességét. Ezért környezetvédelmi szempontból a vízszennyezés rendkívül komplex, különösen veszélyes ártalom. Ilyen okok miatt a víz minőségének szabályozása, a környezet védelmének meghatározó tényezője. I. A vízminőség-szabályozás közigazgatási vonzatai és a koordináció Tudományos szempontból a vízminőség-szabályozás voltaképpen gyűjtőfogalom; nem egyetlen tudományszakot jelent, hanem egy vízfolyás, vízfolyások egész csoportjának meghatározott minőségi szinten tartására irányuló tudományos munka összességét. Ebben mindenekelőtt a műszaki- és a természettudományok érdekeltek, de a határok folytonosan tágulnak, a közgazdaságtudomány és nem utolsósorban — a közigazgatástudomány felé. Interdiszciplináris stúdiumról van tehát szó, ahol nem a szaktudomány azonossága, hanem a kutatás tárgyának közössége a lényeges. Ennek megfelelően, az embrionális állapotban levő gyakorlati vízminőségszabályozás is az összetettség jegyeit mutatja. Lényegében olyan cselekvési rendszerről van szó, amely tudatosan felhasználva a vízfolyások öntisztuló képességét, a vízminőség-védelmi rendeltetésű beruházások optimalizálásával arra törekszik, hogy a mindenkori társadalmi szükségleteknek megfelelő vízminőséget állandósítson. Mivel a befogadó vízfolyások vízminőségi állapotának meghatározott korlátok között tartása egész vízgyűjtő területeket érint, ezért a szükséges szabályozási beavatkozásokat ún. regionális vízminőség-védelmi tervekben igyekeznek rögzíteni. A tervszerű munkától várják, hogy egy vízgyűjtő terület vízfolyásaiba irányuló szennyvízbevezetések, illetőleg a szennyvíztisztító müvek — a befogadó terhelhetőségének határáig — a koordináció közbejöttével, gazdaságosan legyenek épilhetők. A vízminőség-szabályozás mintaterületi alkalmazásának tapasztalatai eredményekkel kecsegtetnek, de a gyakorlati tapasztalatok megmutatták: a költségráfordítások nyomasztó volta az érdekelt állami munkaszervezetek közreniűkö1 l)r. Egerszegi Gyula, jogász, az Országos Vízügyi Hivatal (Budapest) osztályvezetője.