Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Ács Dávid-Máthé Lajos: Az Ajkai Hőerőmű Vállalat vízgazdálkodásának kialakítása

266 Ács D. és Máthé L. — Az erőmű saját vízbeszerzési lehetőségeivel mindig Ajka város rendelkezésére állt, ha a városban átmeneti vagy tartós ivóvízhiány jelentkezett. 1966—67-ben a tapolcafői források vizéből 30 l/s vízmennyiséget engedett át a városnak vízjogilag is rögzítve, s ebből Ajka város részére ivóvizet készített elő, 1979 nyarán pedig a Nyirádon lekötött vízkontingenséből 1000 m

3/nap ivóvízről mondott le Ajka város és Magyarpolány község ivóvízellátása érdekében. 1972-től, a nyirádi víz rendelkezésére állásától kezdve Ajka lakossága mindig bizton számíthatott és számíthat ivóvízellátása átmeneti zavaraiban az erőmű hathatós kisegítésére. — A vízjogi engedélyeiben rögzített vízmennyiségeket az erőmű mindig figyelemmel kísérte, s a felesleges vízigényről lemondott. így történt ez a már említett tapolcafői forrásokból való vízbeszerzésnél, 1971-ben a Torna-patakról való vízjoga módosítását kérte az erőmű 972 m

3/h-ról 220 m

3/h-ra, s a padragi bányavízből is 300 m

3/h helyett ugyanezen időtől kezdve csak 180 m

3/h-t igényel. Ez utóbbi ténykedések révén a Torna-patak (a padragi bányákból elfolyó vizeknek is a befogadója) erőmű alatti vízfogyasztói — elsősorban a mezőgazdasági fogyasztók (halastavak, öntözés) — vízjogilag is rögzítetten több, s az erőművi szennyezés megszűnése következtében jobb minőségű vízhez juthatnak. A 6. ábra a vízjogilag lekötött vízmennyiségeket, valamint a friss víz és az ipari szennyvíz megoszlását mutatja be az egyes időszakokra, a kedvezőbb értékelés érdekében feltüntetve az erőmű beépített teljesítőképességét, villamosenergia-termelését és hőszolgáltatását is. Az elért vízgazdálkodási eredmények (s ez nem az erőmű dolgozóinak megállapítása) méltán emelik az Ajkai Hőerőmű Vállalatot a legjobban vízgazdálkodó villamosenergia-iparági erőművek közé, s nemcsak eredményei miatt, hanem azért is, mert vízgazdálkodásban már akkor megvalósította a népgazdasági szemléletet. amikor az erre vonatkozó rendelkezések még csak születőben voltak, példát mutatva ezzel arra, hogy a vállalati érdeket, a helyi sajátosságokat és a népgazdasági szemléletet kedvezően össze lehet hangolni.

2 * * * A Villamosművek üzemviteli szabályzala XI. fejezet „Vízellátás vízgazdálkodás" c. része a vízgazdálkodás alapja. így — minden várható üzemállapotra vízmérleg készítése; — a különböző célokra felhasznált vízmennyiségek rendszeres és folyamatos mérése; — a mérések alapján a vízmérleg által meghatározott üzemi állapottól való eltérés kivizsgálása ; — a túlfogyasztást előidéző okok megszüntetése; — törekvés az ipari célra használt, de ivóvíz minőségű vizek felszabadítására ; jó munkakapcsolatok kiépítése és ápolása a vízügyi szervekkel; — aktív környezeti vízvédelem, stb. 2 Kzért kapóit megbízási az Ajkai Hőerőmű Vállalat hidrotechnológusa, e cikk egyik szerzője, 1976ban a Villamosművek üzemviteli szabályzata XI. fejezete: „Vízellátás, vízgazdálkodás" c. részének átdolgozására életrehívott szakbizottságban való részvételre, amelynek irányelvei azelőtt és azóta is vízgazdálkodásunk alapjai.