Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

250 Joó О. és Lötz Gy. — a Zalán érkező vizek minél hosszabb ideig tartózkodjanak a Kis-Balaton területén; — a rekonstrukcióval elkerülhetetlenül együttjáró járulékos költségek és mezőgazdasági károk lehetőség szerint alacsony szinten maradjanak. Az első két - környezetvédelmi — szempont a vízszint alsó határát, a harmadik — közgazdasági — szempont a vízszint felső határát szabja meg. A Kis-Balaton térség legmélyebb részei jelenleg 104,5 m A. f. szinten fekszenek. Ahhoz, hogy a terület ne mocsárjellegű legyen, és nagyobb felületen is kialakulhasson a nád számára már kedvező életfeltételeket nyújtó 1,0 — 1,2 m-es vízmélység, a vízszintnek 106,0 т. A. f. szint fölött kell lennie. A vízszint felső határát a Budapest —Nagykanizsa vasúti fővonal pályaszintje határozza meg. Az üzemvízszint 107,0 m. A. f. fölé csak akkor lenne emelhető, ha a vasútvonal érintett szakaszát — mintegy 15 km hosszon — megfelelően megemelnék, vagy védelmét más műszaki beavatkozással biztosítanák. A 107,0 in. A. f. magasságú vízszint viszont már elegendő a megfelelő növényzet kialakulásához, sőt magasabb vízszint ebből a szempontból káros lenne. A vízszint felső halárának tehát — egyezően a Balaton XIX. század elejei középszintjével — a 107,0 m. A. f. szintet tekintjük. Ebben az esetben a vízszint kereken 2 m-rel lenne magasabb, mint a Balaton mai közép vízszintje. Gyakorlati megfontolásból a Kis-Balaton rekonstrukciójának maximális vízszintjét 106,7 m A. f. (106,0 m. balti) szinten határoztuk meg. Az így kialakuló vízfelület főbb műszaki adatai a következők: Térfogat 106,7 m A. f. szintnél 104-10

6 m

3 Felület 106,7 m A. f. szintnél 75 km

2 Átlagos vízmélység 1,4 m 1,0 m-nél mélyebb vízfelület 63 km

2 Max. tartózkodási idő a Zala középvízhozama (8,3 in

3/s) melleit 145 nap Az érkező és a Kis-Balaton területén szétterülő víz Balatonba vezetéséhez kb. 50 m

3/s átbocsátóképességű zsilipet kell építem. Ezt legcélszerűbben a jelenlegi vasúti Zala-híd befolyási oldalán lehet elhelyezni. Az érkező víz megfelelő cirkulációját a Zalán és mellékvízfolyásain építendő mederelzárások, a meglevő és részben megmaradó árvédelmi töltések, valamint helyi anyagból külön építendő terelőtöltések biztosíthatják. A rekonstrukció megvalósításához kereken 1 millió m

3 földmunkát kell végezni. A Kis-Balaton rekonstrukció elrendezését és műszaki létesítményeit a 11. ábra tünteti fel. A létesítés költségeit a VIZITERV a jelenleg készülő beruházási programot megalapozó tanulmánytervében [24] 1,5 milliárd Ft-ra becsüli. Ennek egyharmada kisajátítási költség. Tekintettel a teljes beruházás milliárdos költségére és a Balaton vízminőségromlásának fokozott üteme miatti beavatkozás sürgősségére, felmerült a rekonstrukció több ütemben, fokozatosan történő megvalósításának igénye. A több ütemben történő kiépítés csak a pénzügyi források korlátozott volta miatti szükségmegoldás. Az első ütem megépítése semmiképpen nem teszi feleslegessé a teljes létesítmény mielőbbi megépítését.