Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

A Zala folyó szerepe 239 Л több, mint négy éve megszakítás nélkül folyó mérések legfőbb megállapításait az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. .1 Zala átlagos vízjárású évben 262 millió m

3 vizet visz a Balatonba. Az éves lefolvási hányad 14%. Átlagos évben a hordalékszállítás 15-20000 t-ra (kb. 10000 m

3) tehető, tehát gyakorlatilag azonos a Bogárdi [4] által 1951-1953 között mért értékkel. Ez a hordalékmennyiség nem okozhat a Keszthelyi-öbölben olyan mértékű feliszapolódást, amilyen tapasztalható. (A Keszthelyi-öböl területe 35 km

2. Л Zala által szállított évi 10 000 ni

3 hordalék évi 0,3 mm iszaplerakódást okozhat.) 2. Átlagos vízjárású évben 1000 — 1500 t nitrogén, 100—150 t foszfor, mintegy 70 ezer t szerves anyag kerül a Zala vízgyűjtőjéről a tóba. 3. Átlagos évben a lebegtetett hordalék 90%-át, a tápanyagok 2/

3-á

t a kisebbnagyobb árhullámok szállítják, bár a koncentrált szennyvízbevezetők által termelt szennyvíz mennyisége az árhullámok idején is változatlan marad. 4. .1 Zala a lebegő- és tápanyagokat árhulláinkép-szerűen, a vízhozammal arányosan szállítja. A tápanyagok nagyobbik részét az árhullámok viszik a Balatonba. 5. Az összes évi tápanyagszállítás a vízgyűjtő koncentrált szennyvizeiből számíthatónak három-négyszerese. Ez annyit jelent, hogy a Zalából a Balatonba jutó tápanyagterhelés túlnyomó része (mintegy 2/

3-a) nem a közvetlen szennyvízkibocsátóktól származik; nem koncentrált eredetű. 6. Méréseink időszakában — Fenékpusztánál mérve — a ténylegesen a Balatonba juló vízmennyiségek évi 12%-os lefolyás mellett mintegy 20%-kal maradtak el a fenti átlagos értékektől. Ebben az időszakban a vízgyűjtőn az átlagosnál 13%-kal kevesebb csapadék hullott. Л szennyező anyagok töménysége az alábbiak szerint változott: — lebegő anyagok (hordalék) 40 -400 g/m

3 — összes nitrogén (ÖN) 1,5—15 g/m

3 — összes foszfor (ÖP) 0,1 — 1 g/m

3 A mennyiségekre is tekintettel mondhatjuk, hogy az ÖP, ÖX és a lebegő anyagok aránya 1:10:100. 7. Eddigi fenékpusztai méréseink tényleges adataiból megállapítható, hogy a Zala közvetítésével a Balatonba jutó tápanyagokból legalább 700 t/év nitrogén és legalább 50 t/év foszfor nem koncentrált eredetű. Megvizsgáltuk, hogy ez hány százaléka a mérések időszakában a vízgyűjtőn kiszórt műtrágya (ÖN 7000 t/év, ÖP 4000 t/év) hatóanyagának. A nitrogénre 10%, a foszforra 1% — reálisan lehetséges — veszteség adódott. 8. Méréseink alapján megalapozottan becsült hosszabb idejű átlagokból fajlagos mutatókat képeztünk a vízgyűjtő 1 knfi-éről a Balatonba jutó éves mennyiségekre. Fenékpusztánál a lebegőanyagokra 5,7 t/km

2/év, a nitrogénre 0,38 t/km

2/év, a foszforra 0,04 t/km

2/év adódott. Segítségükkel mód nyílik közelítő számítások, összehasonlítások elvégzésére. Л műtrágya és növényvédő szer felhasználását Zala megyében a 8. ábránk szemlélteti a növényvédelmi szolgálat adatai alapján. A megye 3312 km

2 területű. 1978-ig bezárólag a Zala vízgyűjtőjére esett a megye területének 46%-a. Л Zala 2622 km

2-es vízgyűjtő területének pedig 49%-a Zala megyei terület. így az áh-