Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Takács Lajos: A Körösök vízkormányzási rendszere

A Körösök vízkormányzási rendszere 227 3. ábra. A Gyulai (5) duzzasztó és a: alatta tevő fix fenékgál Рис. 3. Донный порог ниже подпорного сооружения Дю.ш Figure 3. Barrage en rivière Gyulai (5) et le déversoir submergé, en aval szerével a biharugrai halastavakat ellátó mű. Gyula, Békéscsaba és Békés városok felszíni vizét biztosító élővízcsatorna-rendszer öntözési idényben kapcsolatba hozható az előbbi rendszerrel, azon kívüli időszakban azonban attól függetlenül van üzemben. Az említett városok 1896 óta kapnak felszíni élővizet. Gyula és Békéscsaba városok a Fehér-Körös szabályozás előtti természetes medrében, Békéscsaba megyeszékhely pedig az 1770-es évek végén ásott csatornán (ma Élővíz-csatorna) keresztül. Az Élővíz-csatorna friss vízzel való ellátását a Fehér-Körös 135 + 160 fkm szelvényében 1896-ban épült l'oirée-rendszerű tűsgát biztosítja. A műtárgy vasalatlan betonból készült. Nyílása 30 méter, amelyben 23 db lefektethető tűtartó keretláb van elhelyezve. Küszöbmagassága 84,72 m Orsz. A tervezett duzzasztási szint 87.10 m. Orsz. Gyakorlatilag 87,50 m-es duzzasztott vizet tartanak, ami az árvédelmi töltésbe épített Gyula I. szivattyútelep gravitációs csatornáján. majd a telepet, biztosító körtöltésben elhelyezett 2 db 01.5 m, körszelvényű zsilipen keresztül kerül az Élővíz-csatornába. Ez a duzzasztott vízszint a vízmércén + 180 cin-nek felel meg (2. ábra). Az említett városok vízellátása téli időben is szükséges. Ez a Poirée-duzzasztóval nem oldható meg, mert a fagyok beállta előtt leszerelik őket. Ezért 1977ben közvetlenül a tűsgát előtt egy 86,55 m. Orsz. nagyságú vasbeton jenékgát 4 Vízügyi Közlemények