Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Takács Lajos: A Körösök vízkormányzási rendszere

A Körösök vízkormányzási rendszere 211 I. Vízigények, vízmérleg A Körösök vidékén a felszíni vizek felhasználása széles körű. Ivóvíz céljaira történő hasznosítás kivételével minden más igény felmerül. Ezek közül — mennyiségét tekintve — az öntözővíz a legjelentősebb. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) területén a következő öntözéseket kell ellátni öntözővízzel: felületi öntözés 2 271 ha esőztető öntözés 18272 ha rizsöntözés 8 514 ha Összesen: 29 057 ha Másik tekintélyes vízhasználó a halgazdálkodás, amelynek alábbi egységei részére kell vizet biztosítani : Horvát-pusztai 268 ha Biharugrai 1856 ha Szarvas-Iskolaföldi 226 ha Fehérháti 90 ha Szarvas, Táncsics Tsz 28 ha Gácsháti halgazdaság 183 ha Darvasi 291 h

a Összesen: 2942 ha Az ipari vízhasználat kevésbé jelentős. A Fekete-Körösből а Sarkadi Cukorgyár és a Sarkadi Kendergyár, a Sebes-Körösből a Kornádi Kendergyár az Élővíz-csatornából pedig a békéscsabai DÁV Erőmű, a Pamuttextilművek Gyára és a Konzervgyár vesznek ki vizet. A jelzett vízhasználatok vízigénye a mértékadó augusztusi hónapban a következő : öntözés 18 546 l/s halászat 1 270 l/s ipar 59 l/s Összes vízigény: 19 875 l/s Az igényeket a Körösök természetes hozama és a helyi tarozás nem fedezi. Szükség van a tiszalöki és a kiskörei bögéből átvezetett Tisza-vízre. A hasznosítható vízkészlet forrásai az alábbiak : természetes vízkészlet Q

a

ug. so% 724 l/s tározott többlet 3 451 l/s felszínalatti vízből származó szenny- és használt víz 146 l/s belföldi átvezetés 13 842 l/s Összes vízkészlet 18 163 l/s Hiány elsősorban a Fehér-, Fekete- és Sebes-Körös felső szakaszain mutatkozik, ahová az átvezetett tiszai víz nem kormányozható el. Ugyanakkor a Kettős-