Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Takács Lajos: A Körösök vízkormányzási rendszere

Magyar—jugoszláv vízimunkák 205 sál. A közgazdasági fellélelek között kell megemlíteni a víziútra terelhető anyagok fajtájának és mennyiségének meghatározását, a víziút igénybevételére ösztönző tarifarendszer kialakítását. y A határt metsző, vagy határt képező kisvízfolyások és belvíz-csatornák rendezése lényegében befejeződött. A jelenlegi és az elkövetkező időszak legfontosabb feladata az egységes elvek alapján kialakított vízrendszerek folyamatos és koordinált fenntartása és hatékony üzemben tartása. Az elkészült medrek egy része nem teszi lehetővé a korszerű gépi fenntartó eszközök használatát. Ezeken a szakaszokon a medrek szükség szerinti átalakításával — járóutak kialakításával, átjárók építésével stb. — kell megteremteni a fenntartó gépek akadálytalan közle-j kedésének és üzemének feltételeit. A bakánkai szivattyútelep üzemével kapcsolatban indokoltnak tartjuk az országhatárnál a Tapolca-patak és a Beremendi-csatorna medrében elhelyezett kontroli-zsilipeknél — a bakánkai szivattyútelep üzemének időszakában — a folyamatos vízhozammérés, tehát a vízmennyiségmérés megoldását. Ezzel a szivattyútelep üzemköltségeinek a felek közötti megosztását lehelne finomítani. Vízhasznosítási téren az együttműködés fejlesztésére a Karasica völgyében nyíl-\ hat mód. Az itt jelentkező vízigények kielégítése ugyanis már csak tározással - esetleg más vízgyűjtőből történő vízátvezetéssel — lehetséges. Célszerűnek tartanánk azért — a korábban már szóbakerült — Borjádi tározó közös beruházásként történő megvalósítását olyan időben, amikor azt a kölcsönös igények szükségessé, az anyagi eszközök pedig lehetővé teszik. Építőanyag-iparunk eddig lényegében elkerülte a Drávát, hiszen ez idő szerinti csak kis volumenű (2—300 000 m

3) helyi kavicskitermelés történik a folyó medréből Barcs térségében. Az eddig végzett vizsgálatok szerint a 150 fkm (Barcs feletti szakaszon betonkészítéshez megfelelő minőségű és szinte korlátlan mennyi ségű kavics található a Dráva medrében és a meder környezetében. Célszerűnel tartjuk a drávai kavicsvagyon korábbiaknál pontosabb mennyiségi és minőségi feltárását és a kitermelés beindítását. A víziszállítás gazdasági előnyeit kihasz-, nálva az itt kitermeli kavics viszonylag olcsón volna eljuttatható a víziutak ' vonzáskörébe eső felhasználási helyekre. A kavicskitermelés ügyében sokáig nem 1 lehet halasztani a döntést, mivel a kavicsvagyon jelentős része a tervezett Djurdjevac— Barcsi Vízlépcsőrendszer tározóterébe esik. \ A vízminőség-védelem és a hidrológia témakörében az eddig kialakult metodika alapján folytatódnak a méréssorozatok. Az ezekkel kapcsolatos adatgyűjtést és egyeztetést változatlan céllal és hasonló tartalommal a jövőben is végezni kell. .1 halárvizek minőségének megőrzése, illetve javítása az együttműködésnek az a területe, ahol a közös munkákat a jövőben bővíteni kell. Csak néhány szempont: — a vízikörnyezet védelme és a vizek minőségének javítása érdekében közös koncepcióterv készítése, a feladatok összehangolása, a beavatkozások értékelése; — szakmai együttműködés a vízikörnyezetet kímélő technológiák, módszerek kidolgozásában és alkalmazásában (pl.: hígtrágyák, szennyvíziszapok elhelyezése); — együttműködés a vízminőségi kárelhárításban. Az elmúlt negyedszázad alatt kialakult magyar- jugoszláv vízügyi együttműkö- \ dés mintaként szolgálhat bármely más ország számára. A két ország vízügyi i szakembereinek közös erőfeszítései évről évre újabb sikereket hoznak. Az együtt- !