Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
2. füzet - Polohn István-Szappanos Ferenc: Magyar-jugoszláv közösérdekű vízi munkák a Dráva völgyében
194 Polohn I. és Szappanos F. 3. Közös munkák 1955—1980. között a) Árvízvédelem — éirvízmentesités Az 1964., 1965., 1966. de különösen az 1972. és 1975. évi igen magas árvizek ráirányították a figyelmet a Dráva-völgy árvízvédelmi rendszereinek hiányosságaira, a szoros együttműködés jelentőségére, de egyben serkentően hatottak a fejlesztési munkákra is. A Bizottság 1958. évi II. ülés sza ka jóváhagyta az árvíz és a jég elleni védekezés közös Szabályzatát, amely meghatározta a közös érdekű víziműveket, kijelölte az együttműködő vízügyi szerveket, és intézkedett az árvízvédelmi készültség előtt és alatt végrehajtandó közös feladatokról. Ez a Szabályzat 1972-ig volt érvényben. Az ekkor elfogadott új Szabályzat a régihez képest kibővült: ebben már helyet kaptak a közös belvízvédelem kérdései is. 1979-ben — a Bizottság XXIV. ülésszakán — külön Szabályzatba foglalták a Dráva folyón történő jég elleni védekezés alapelveit és részletes feladatait, melyek végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság évről évre központi és helyi összekötőket jelöl ki. A védekezés irányításában kiemelkedően fontos szerephez jut a megbízható, gyors liírközlés. A Dráva völgyének árvízvédelmében érintett helyi vízügyi szervek központjai (Pécs és Eszék) között védelmi készültség idején üzembe helyezhető külön UBH és vezetékes üzemi telefon-összeköttetés is van. A helyi vízügyi szervek évenként re ndszerese n felülvizsgálják a közös érdekű műveket és a bekövetkezett változásokat a védelmi, terveken átvezetik. A vízügyi együttműködés nagy próbatétele volt a Dráván az 1965., illetve 1972. évi árvízvédekezés. 1965 július—augusztusában minden korábbit meghaladó árhullám vonult le a folyón, amely jugoszláv területen, Sátoristénél átszakította a bal parti töltést. A víz elvágta a közlekedési lehetőséget Szlavónia és (a jugoszláviai) Baranya között, s két községet is elöntött. Szlavónia és Baranya között a közlekedés magyar területeken keresztül történt és az elöntött területek betegeinek ápolását a mohácsi kórház tette lehetővé. 1972. április—június hónapokban több egymást követő árhullám alakult ki a Dráván, és ebben az évben a magyar—jugoszláv országhatár mentén a folyó vízállásai ismét meghaladták a korábbi maximumokat. A magyar vízügyi szervek most a buzgárok, csurgások és átázások elleni védelemhez segítségül 20 fős könynyűbúvár-részleget irányítottak a Dráva bal parti, országhatár—Eszék közötti jugoszláv töltésszakaszokra. Ugyanakkor kővel megrakott gépkocsikat is küldtek a harMnyí vízügyi kőbányából és я bakánkai szivattyútelep környékén folyó védelmi munkákhoz. A nagy erőfeszítések ellenére a magyar védelmi szakaszokon a nyárigátak — egy kivételével — átszakadtak, Jugoszláviában azonban a másod- és elsőrendű védvonalakon is több helyen szakadás következett be. Az elmúlt évek emlékezetes árvízvédekezései során szerzett tapasztalatok — köztük a felsorolt esetek — bizonyítják, hogy a magyar-jugoszláv vízügyi együttműködés a vizkárelhárítási feladatok végrehajtása során mindig példamutató volt. A Dráva folyó mindkét partján az öblözetek árvízmenlesítési munkái а XVIII. században indultak meg, és több építési szakaszban az 1900-as évek elejéig a mai
