Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Stelczer Károly: A hordalék mozgása. II. rész. Virtuális haladási sebesség meghatározása

A görgetett hordalék mozgása 183 és így az az idő, amely alatt a görgetett hordalék 70%-os valószínűséggel teszi meg a 200 m-es utat Г

70

%=——=329749,1 s = 91,6 óra "hv, 70% A gyakorlatban nagyon sok esetben olyan feladatot kell megoldani, hogy mekkora a mértékadó szemcsenagyság, amelyet a víz nem mos el. Például ilyen feladat jelentkezett a Gabcsikovó vízlépcsőhöz vezető 18 km hosszú üzemvízcsatorna betonburkolatát védő kavicsréteg szemcsenagyságának meghatározásánál. A feladat tehát az, hogy ismert maximális fenéksebesség (v

f ma

x= 1,00 m/s) és ismert vízmélység (h = 3,00 m) „kemény" mederanyag esetén meg kell határozni azt a szemátmérőt, amely az adott hidraulikai feltételek mellett teljes biztonsággal nem indul meg. Első lépésként a szemátmérő és a kritikus fenéksebesség közötti (6) alatt megadott összefüggéséből indulunk ki. A (6) alatti összefüggésben szereplő kritikus fenéksebesség minimális értéke azt jelenti, hogy ennél kisebb sebesség esetén 1%-nál kisebb a valószínűsége annak, hogy a hordalékszem megindul. A mértékadó szemátmérő keresésénél, ha a maximális vízsebességet helyettesítjük, akkor az összefüggéssel számított hordalékszem nagy valószínűséggel nem indul meg. Vagyis D J ma

x FW 1,0

0 f

7

8 0 1

1p

m a kritikus szemátmérő. Ha az 50%-os valószínűséggel megelégszünk, vagyis az anyag 50%-át a víz elmoshatja, akkor az 1.00 m/s fenéksebességet 0,14 m/s-mel csökkenteni kell (a a = 0,06 normális eloszlás alapján) vagyis a mértékadó fenéksebesség 0,86 m/s lesz és így ( 0 86 '\

2'

78 MüfeH =°'

o775i

n ^ 1^—4 I .liiBS ' IRODALOM Dogárdi I.

—

Yen C. H. : Traction of pebbles by flowing water. Iowa City, 1938. Bogárdi J.; Vízfolyások hordaiékszállítój képességének meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 1902. 4. Hinstein H. A.: Der Geschiebebetrieb als Wahrscheinlicheiketsproblcm. Mitteilung der Versuchanstalt für Wasserbau. Hochscule in Zürich, 1937. F ahnestock R. K.: Morphology and hydrology of a glacial stream. V. S. Geol. Survey. I'rof. Oessler J.: Der Geschiebetriebbeginn bei Mischungen untersucht an natürlichen Abpflasterung erscheinungen in К analen Erdgenössischen Technischen Hochschule in Zürich. Prom. Nr. 3711, Zürich, 1905. Hűbbel D. IV.

—Sayre W. W.

: Sand transport studies wiht radloctive tracers. Proceedings ASCE HY. 3. May. 1964. USA. Kumin D. 1. : Gidravlicseszkij részeset kreplenij v nizsnem befe vodosbrosov. Goszenerijoizdat. I.eningrüdAIoszkva 1955. Ijane W. Ii. : Stable Chennels in Krodible Material. Transactions ASC Ii 102., 1937. Latisenkov A. M.: Voproszi gidravllkl iszkusztvenno czatüh ruszel. Gosztroizdat, 1960. tevi I. I.: Dinamika ruszlovih potokov. Goszenergoizdet. Leningrád-Moszkva, 1948. Meyer Peter E.

—

Müller Ii.: Formulas for bed-load transport. Int.' Ass. for Hydraulic lies. Stockholm, 1948. 2*