Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetések 161 Az éghajlatelemzés matematikai-statisztikai módszerei című ötödik fejezet, amely az éghajlattanban alkalmazott fontosabb matematikai-statisztikai módszerekről tá­jékoztat, külön figyelmet érdemlő rész. A fejezetben többek között helyet kaptak a valószínűségszámítás alapismeretei, az eloszlások jellemzésének módjai (a nevezete­sebb eloszlásfüggvények), az összefüggések vizsgálatának eljárásai, a hipotézisek ellenőrzésének módjai, természetesen a teljességre való törekvés nélkül, hisz e tan­könyv elsősorban a tudományegyetemek földtani és földrajztudományi szakjain tanulóknak készült. A könyvet ajánlott szakirodalom — az 1960 után megjelent fontosabb alapvető művek — jegyzéke, tárgy- és az éghajlati táblázatokban szereplő állomások föld­rajzi koordinátáit tartalmazó helymutató zárja. A Szegedi Nyomda igen szép munkájával készült, mutatós egyetemi tankönyv, mely a szerző tanári és rendkívül értékes tudományos munkásságának egy újabb bizonyítéka. A könyv világos, közérthető nyelve külön dicséretére válik a szerzőnek. Bár a könyv csak 1500 példányban készült, mintegy érzékeltetve, hogy a tudományegyetemek hallgatói számára készült, mind a gyakorlati, mind elméleti munkájuk folyamán haszonnal forgathatják az egyéb szakemberek is, akik az általá­nos meteorológiai alapismeretek mellett a fizikai klimatológia vagy a leíró éghaj­lattan iránt érdeklődnek. Ismerteti: Juhász István horváti! imre: a csatornázás és szennyvízkezelés hidraulikája példatár VIZDOK kiadása, Budapest, 1979. 551 oldal, angol és orosz kivonattal A Vízügyi Közlemények 1977/2. füzetében ismertettük a szerző ,,A csatorná­zás és a szennyvízkezelés hidraulikája" c. könyvét. A gyakorlati hasznosító számára különösen örvendetes, hogy azonos főfejezeti felépítéssel most példatárat vehet kéz­be, amely eligazítást ad a módszerek gyakorlati alkalmazására. A kötet fő fejezetei : 1.1 Alapfogalmak (32), 1.2 Alapösszefüggések (33), 1.3 Kísérleti módszerek (18), 2.1 Több fázisú közeg áramlása (4), 2.2 Zárt szelvényű gravitációs szennyvíz­csatornák hidraulikai méretezése (75), 2.3 Nyílt felszínű csapadékvíz-csatornák hid­raulikai méretezése (59), 2.4 Csapadékvíz- és szennyvíztározók (16), 3.1 Finom- és durvarácsok (6), 3.2 A gravitációs úton történő mechanikai tisz­títás elvi alapjai (15), 3.3 Homokfogók (15), 3.4 Ülepítők (30), 3.5 Hidrociklonok (8), 3.6 Zsír-, olaj- és benzinfogók (14), 3.7 Flotációs medencék (4), 3.8 Szűrők (19), 3.9 Keverők (5), 3.10 Koagulációs, flokulációs berendezések (5), 3.11 Derítők (4), 3.12 Csirát lanító és fertőtlenítő berendezések (5), 3.13 Eleveniszapos levegőztető rend­szerek (24), 3.14 Csepegtető testek (8), 3.15 Sűrítők (3), 3.16 Centrifugák (5), 3.17 Rothasztók (6), 3.18 Szikkasztó ágyak (3), 3.19 A szennyvíz- és isztípszivattyúzás hidraulikai alapjai (29), 3.20 Szennyvíztisztító telepek hidraulikai szempontjai (10). Zárójelben megadtuk a tárgykörben közölt példák számát, amely összesen 455­öt tesz ki és belőlük 154 példa a csatornázás és 218 számpélda a szennyvízkezelés szakterületéhez csatlakozik. A két kötet egységet alkot, mert az előző kötetben közreadott rajzi és táblá­zatos segédletek alkalmazását mutatja be jelen kötetben. A két kötet célszerűen együtt használható. A számpéldák felépítése is egységes: a feladat megfogalmazását a kiindulási adatok, majd a megoldás követi, ehhez az ellenőrzés és a kiegészítő megjegyzé­sek csatlakoznak. A példák számításait elektronikus zsebszámítógéppel végezték. 11 Vízügyi Közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents