Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetések 159 10. Az összegyülekezés folyamata és leírása, (Dyck): Felszíni és hipodermikus lefolyás. A bázishozam különválasztása. A víztartó kiürülési görbéje. Az összegyülekezés modellezése rendszerelméleti alapon. Különféle modellkoncepciók. Számítási programok az alrendszerek figyelembevételével. A talajvízből eredő lefolyás és leírása: a talajvízkészlet megállapítása. 11. Az átfolyás modellezése, (Becker): Az árhullámkép áthelyezése. A mederből kilépő árhullám esete. 12. A folyók vízhozamának és vízminőségének együttes modellezése, (

Dyck) : A hőmérséklet, az elkeveredés, az oxigéntartalom és a lebontható szennyeződések időés pályahossza szerinti alakulásának leírására alkalmas módszerek, valamint a vízhozam és a vízminőség kapcsolt matematikai modellje. Alkalmazása a vízminőség szabályozásának területén. 13. Komplex hidrológiai vízgyűjtőterületi modellek kialakítása és alkalmazásuk, (Gurtz): A rövid idejű előrejelzés, továbbá az emberi tevékenység hidrológiai hatásának és a vízháztartás jövőbeli alakulásának meghatározására szolgáló vízgyűjtőterületi modellek felépítése, a valósághoz idomításuk és jóságuknak ellenőrzése. Az NDK-ban alkalmazott modellek. 14. Nagyobb területegységek áttekintő, a tervezés szolgáló és vízkészlet-gazdálkodási modelljei, (Golf): A hosszú idejű és a kiválasztott időszakokra vonaLkozó mérlegek felállítása, megbízhatóságuk vizsgálata és egyes vízháztartási elemek nagyságának gépi számítása. A mérlegek felhasználása a hidrológiai vizsgálatok ellenőrzésére, a felszín alatti vízkészlet, továbbá a vizimunkálatok várható hatásának előzetes megállapítására. Az NDK vízháztartási mérlege. Az egyes fejezetekben ismertetendő eljárások felsorolását felhasználási területük jellemzése követi. Alkalmazásukat a számítási programok sémája, tapasztalati adatok és 32 kidolgozott számpélda szolgálja. Nagyon kivonatos tartalmi ismertetésünkből is kiderül, hogy Dyck, S. alkalmazott hidrológiája teljes áttekintést ad a hidrológia mai fegyvertáráról. A két kötet irodalomjegyzékének 284 + 509 tétele a német, angol, és orosz nyelvű szakirodalom gondos figyelembevételéről tanúskodik, ideértve a nemzetközi szervezetek és kongresszusok kiadványait, amelyek az áttekintést világméretekre terjesztik ki. Ezért lehetett a mű a hidrológia terén újabban elért eredmények tökéletes szintézise. Az irodalomjegyzékekből a szövegnél is élesebben tűnik ki, hogy az eredményekhez számos eredeti megállapítássál járultak hozzá az NDK hiclrológusai, akiknek munkásságára, — a német nyelv viszonylagos háttérbe szorulása ellenére, — az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Örömmel fedeztünk fel mindkét kötetben több magyar szerzőre való hivatkozást és a II. kötetben tőlünk átvett ábrát (1,7 Kovács Györgytől, 2,12 és 2,13 Szesztay Károlytól). Az egyetemes haladást kívánta szolgálni a WMO által nemzetközi használatra javasolt jelölések bevezetése a II. kötetben. Az I. rész jelöléseitől való eltérést különösen a német olvasók egy része fogja kifogásolni. A nemzetközi SI mértékrendszerre történt áttérés nem okoz érezhető változást. A mű a szerzők nagy száma ellenére sem kaleidoszkópszerű. A jól átgondolt ,,forgatókönyv"-nek és a gondos szerkesztésnek egyaránt része van teljes egységében. Az irodalmi utalások a továbbhaladásra is irányt mutatnak. Az ismertetett módszerek egy részét csupán egyes esettanulmányokban alkalmazták vagy doktori értekezésben írták le. Kétségtelen azonban, hogy ezeknek az eljárásoknak a széles körű megismertetése, — figyelembe véve a számítógépek térhódítását és a vízkészlet-gazdálkodás növekvő jelentőségét, — rendkívül fontos, mert csak így biztosítható a hidrológia halaszthatatlan forradalmi megújítása. A holnap hidrológiájának megírása tehát erősen időszerű volt. Tegyük ehez hozzá, hogy ez az első német nyelven megjelent, korszerű hidrológiai kézikönyv. * * * A közölt ismertetésem előtt nemegyszer foglaltam állást a matematikai módszerek térhódítása ellen, mert az elméleti kutatók és gyakran nagyon is megbízhatatlan észlelési adatok ellenőrzésének és helyesbítésének szükségességét nem szokták emlegetni: homokra építenek. Továbbá: előnyben részesítettem a grafikus eljáráso-