Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

150 Bárányi S.: Hidrológusképzés rendszer (1), ásványtan (1), kőzettan-geokémia (1), őslénytan (1), általános földtan (2), ásványi nyersanyagok (1), geofizika (2), térképészet (2), meteorológia (1), óceonológia (1), műszeres anyagvizsgálat (1). Két kötelező tantárgy választható az alábbi speciális kollégiumokból: matematikai analízis (2), elektrotechnika (2), kémiai analízis (gyakorlat) (1), kolloidika (1), állat- és növénytan (2), szedimentológia (1), általános gazdaságföldrajz (1), ágazati gazdaságföldrajz (1), paleoklimatológia (1), csillagászat (1). 2. Térképész-hidrológusképzés hidrológiai szaktantárgyai Hidrológia (2), hidrológiai előrejelzés (1), numerikus módszerek (1), hidrometeorológía (1), üledék-kőzettan (1), vízföldtan (1), mérnökgeomorfológia (1), vízminőség-védelem (1), hidraulika (1), hordalékmozgás (1), vízgazdálkodás (1). Kötelező speciális kollégiumok : az öntözés talajtani vonatkozásai (1), hidrológiai statisztika (1), elméleti hidrológia (1), melioráció (vízrendezés) (1), árvízvédelem (1), karszthidrológia (1), Magyarország földtana (1). Az alapozó szaktantárgyakat az ELTE Természettudományi Kar oktatói adják elő, a hidrológia szaktantárgyainak előadásában pedig a Természetföldrajzi Tanszék tanárai mellett részt vesznek a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet tanárai és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) kutatói. A gyakorlati és a laboratóriumi foglalkozások egy részét a BME és a VITUKI laboratóriumaiban, a terepgyakorlatokat pedig a VITUKI kutatóállomásain és a vízügyi igazgatóságok területén tartják vízügyi szakemberek közreműködésével. A hidrológiai oktatás elősegítésére az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszéke együttműködési szerződés megkötését kezdeményezte a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézettel, valamint a VITUKI-val. Az egyetemi végzettségről szóló oklevélben a térképész-hidrológus szakot jegyzik be. Először jelenik meg Magyarországon egyetemi oklevélen a hidrológus szak megjelölés. A földtudományi szakból a térképész-hidrológus szakra egyelőre évente 6 — 8 hallgatót irányíthatnak. A végzett szakemberek elsősorban a hidrológiával foglalkozó vízügyi intézményekben, vízügyi igazgatóságokon, továbbá a tervező- és kutatóintézetekben, illetve meliorációs vállalatoknál helyezkedhetnek el. A hidrológusképzés beindításával az ELTE Természettudományi Kara eddig hiányzó szakterületén tett lépést előre. Reméljük, hogy az új szakemberképzés majd eredményesen hozzájárul a hazai hidrológiai feladatok magasabb szintű megoldásához. az óceánok és tengerek vízszintváltozásai Ismerteti: BORZA DEZSÖNÉ» Földünk vízmérlege állandóan változik. Ennek a változásnak egyik legfontosabb, világméretű mutatója az óceánok és tengerek vízszintje, amely mint a vízjárási viszonyok összegezett jellemzője, könnyen rögzíthető. A Szovjet Tudományos Akadémia vízügyi problémákkal foglalkozó intézetében Kalinin, G., Breszlav, J. és Klige, R. behatóan tanulmányozták a címben foglalt problémát, s azzal kapcsolatos világirodalmat is. Az alábbiakban röviden ismertetjük vizsgálataik eredményeit. Az óceánok vízszintjének változását az 1680. és 1860. évek közötti időszakban elég jól jellemzi az amszterdami görbe, amelyet Van Veen állított össze 1954-ben az Amszterdam körül elhelyezett vízmércék adatai alapján (1. ábra). (A megfigyelési időszak alatt ezek a vízállásmérők jelentősen meg is süllyedtek.) Az ábra jól 1 Borza Dezsőné oki. mérnök, Vízgazdálkodási Intézet (Budapest)