Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

VITUKI vízgépészeti laboratóriuma 143 sával folyamatosan (illetve követő szabályozással, szakaszosan) korrigálni kell. Ezt, az adatfeldolgozást is végző EMG —666 típusú asztali programozható számítógép végzi el, megfelelő software segítségével. 2. Kalibrálási üzemmódok A mérőkör 13, vagy 14 jelű 100 s D «s 600 mm átmérőjű mérővezetékébe beépített vízhozammérők nagy pontosságú (95%-os valószínűségi szintre vonatkoztatva ±0,4%-on belüli hibahatárú) kalibrálása a mestermérős, a proveres és közvetlenül a köbözéses mérőrendszerrel is lehetséges. a) A mestermérős kalibrálás Alapját a vizsgálandó áramlásmérő értékmutatásának a 9 és 10 tartályok között elhelyezett mestermérők értékmutatásával való összehasonlítás képezi. A kalibrálásnak ez a módja a kövekező meggondolások alapján javasolhatók: — Gondosan kivitelezett mérőturbinák a 30—100% terheléstartományban a névlegesnél lényegesen kisebb hibával dolgoznak: a ±0,5% névleges hibahatárú mérőturbinák az említett tartományban általában ±0,2%-os hibával működnek. — Párhuzamosan kapcsolt mérőeszközök alkalmazása esetén a mérőeszközcsoport relatív hibája az egyes mérők relatív hibáihoz mérten nem növekszik; a mérőeszközcsoport szolgáltatta mérési eredmények relatív szórása pedig csökken, azaz az ismétlőképesség az egyes mérőkéhez képest javul. — A sorozatgyártású mérőturbinák műszaki színvonala növekedésének arányában növekszik a mestermérős berendezés pontossága is: ha ui. elérhető, hogy egy mérőturbina 10—100% terheléstartományra pl. +0,2% névleges hibahatárral rendelkezzen, akkor a 30—100% terheléstartományban annak hibahatára — jelenlegi ismereteink szerint — legfeljebb +0,1% lesz. — A mestermérők jelleggörbéinek (a mérési hiba változása a terhelés függvényében) ismeretében lehetőség van a leolvasott érték javítására, aminek következtében a mestermérős rendszer értékmutatásának pontossága tovább növelhető. b) Proveres kalibrálás Ez a másik kalibrálandó üzemmód : a vizsgálatnak alávetett vízhozammérő (a 13, vagy 14 vezetékben) értékmutatásának összehasonlítása a 25 csonkokhoz csatlakoztatható prover értékmutatásával. d) A köbözéses hitelesítő berendezéssel végzett kalibrálás Az 1. с fejezetben ismertetett köböző berendezéssel közvetlenül is kalibrálható a 13 vagy 14 jelű mérővezetékbe épített vízhozammérő. Ekkor a 15 — 23 jelű mestermérőket kiiktatjuk, és a víz a 24 jelű, NA 300 mm méretű összekötővezetéken át áramlik a köböző berendezés felé. d) A mérőrendszer műszerezése A mérőkör műszerezése mérésadatgyűjtő rendszer alkalmazásán alapul. Ilyen, EMG 666 típusú asztali számítógép bázisú, on line rendszerű mérésadatgyűjtő és -feldolgozó berendezés blokkvázlatát a 2. ábra tünteti fel. A berendezés fő részét a mérésadatgyűjtő egység képezi. Ennek alapvető feladata az, hogy mintegy max. 10 mérési csatorna (adott méréshez ezek száma tetszés szerint csökkenthető) adatát egyidejűleg méri és tárolja az adott mintavételi periódusban. A tárolt adatokat ezután sorrendben beolvassa az EMG 666 típusú programozható számítógép memóriájába. A számítógép az előre elkészített program szerint feldolgozza a mérési adatokat, majd táblázatos formában kiíratja (PRINTER) valamint diagramban ábrázolja is (X —

Y író) a mérési eredményeket. Ezzel egyidejűleg, későbbi összesített feldolgozás céljából (pl. az egy év alatt végzett mérőturbina-hitelesítések fejlesztési célokat szolgáló statisztikai értékelése) a mért és számított adatokat lyukszalagon is rögzíti (PREPAMAT készülék). A 2. ábrán látható elrendezés alkalmazásával a Turboquant típusú áramlásmérők hitelesítése is végrehajtható. Az ezzel kapcsolatos előírások szerint minden