Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Visszaforgatásos szennyvíztisztító 135 keretében. Ugyanezen időszakban folyt a galvánüzem próbaüzeme is, emiatt a keletkező szennyvizek nem mindig képviselték a teljes kapacitás mellett jelentkező állapotot. a) A tisztavíz-köT A recirkuláltatott öblítővíz berendezései teljes egészében alkalmasnak bizonyultak a folyamatos üzemvitelre. A berendezés a 10 m

3/ó teljesítményértéket képes folyamatosan tartani. Az ioncserélt víz vezetőképessége (összes sótartalma) gyakorlatilag nulla, tehát a gyanták megkötőképessége megfelelő. A keringtetett vízben sem a detergensek, sem más vegyületek dúsulását nem lehetett kimutatni. A próbaüzem során jelentkező kisebb galvánüzemi kapacitás miatt az ioncserélő oszlopok regenerálási gyakorisága kisebb volt a tervezettnél (32 üzemóra helyett kb. 60 üzemóránként). A regenerálás során az ioncserélő gyanták megkötőképessége megújult, eltömődés, szennyeződés, gyantakárosodás nem fordult elő. A regenerálódás vegyszerigénye megfelel a tervezettnek. A tisztavíz-kör pótvíz-igénye kb. 10% (16 m

3/nap). b ) Szennyvízkezelés A bonyolult berendezés működését és hatásfokát tekintve megfelel a várakozásnak. A próbaüzemet jelentősen megnehezítette, hogy a tervezettnél sokkal több szennyvíz keletkezett: tervezett próbaüzemi szennyvízmennyiség 20 m

3/nap 40 m

3/műszak A többletszennyvíz kezelésének az volt az oka, hogy a tömegkrómozó, dobnikkelező, sárgító sor és a citrines utókezelő öblítővizeit még nem kötötték be a körforgatott tisztavíz-körbe, így azok az elfolyó szennyvíz mennyiségét jelentősen növelték. Ugyanúgy mennyiségnövelőként jelentkezett a tömegkrómozó hűtővize és a festéklemosó sor szennyvize is. A felsorolt vizek terv szerinti bekötése a visszaforgató rendszerbe folyamatban van, így a keletkező szennyvízménnyiség körülbelül a tervezettnek megfelelően fog alakulni. A keletkező nyers szennyvizek átlagos összetételét az I. és II. táblázatok szemléltetik. Az I. táblázat a savas, a II. táblázat a túgos szennyvizekre vonatkozik. A nyers szennyvizekben a mérgező anyagok (fémionok, cianidok) koncentrációja a tervezettnek megfelelő. Jelentősen kisebb a szennyvizek kémiai oxigénfogyasztása (KOI) és az összes oldott anyag (só) tartalma, mint terveztük, és ez a kibocsátott szennyező anyagok tömege szempontjából kedvező jelenség. Az anionaktív detergensek értéke kicsit magasabb a vártnál, ugyanígy a szerves oldószer extrakt (olaj) tartalom is esetenként magas. A szennyvízkezelés folyamata két részből áll: először a reaktorokban vegyszeres méregtelenítés folyik, majd az iszapformában kiválasztott szennyezőanyagok az ülepítőben válnak el a tovább folyó tisztított víztől. 1. ábra. A Dunaújvárosi Óragyár galvánüzemi szennyvízkezelésének folyamatábrája. ( 1 =galvániizem, 2 = öblítővíz ioncserélő, 3 = szennyvízkezelő, 4 = szennyvízgyűjtő tartályok, 5 = kezelő reaktorok, 6 = utóülepítő, 7 = homokszűrő, 8 =méregtemető ) Рис. 1. Блок-схема процесса обработка сточных вод гальванических цехов часового завода Дунауйварош (1 = гальванические цехи, 2 = ионообменники для очистки промывочных вод, 3 = контейнер для обработки сточных вод, 4 = контейнеры для сбора сточных вод, 5 = реакторы для обработки, 6 = доотстойник, 7 = песчаные фильтры, 8 = место для захоронения ядов) Figure 1. Organigramme du traitement des eaux résiduaires d'un atelier de galvanisation de la Fabrique de Montres de Dunaújváros MOM (l = atelier de galvanisation; 2 = = échangeur d'ions d'eau de rinçage; 3 = traiteur des eaux résiduaires; 4 = réservoirs collecteurs d'eaux usées; 5 = réacteurs de traitement; 6= bassin de décantation finale 7 = filtre à sable; 8 = décharge, lieu de désintoxication