Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Természeti hidrológiai tapasztalatok 127 © Triasz-, Jura- kréta3 és eocénmészkő ^ЗО"""^) Karsztviz-rétegvonalak \VK.0139\ c) Az átlagos értékek kérdése. Az átlagos értékekkel nemigen számolhatunk, hanem lehetőleg a feladatnak megfelelő szélsőséges (száraz, nedves) adott valószínűségű értékeket kell figyelembe vennünk. Az átlagos értékek csak általános jellemzést adnak, ill. a valószínűségszámítás jó segédmennyiségei. A természetben igen ritka (csak a valószínűségének megfelelően) az átlaghoz közelálló helyzet. A közelmúltban elhangzott, hogy Magyarország éghajlata semi-arid. Ebben a megállapításban tulajdonképpen nem is az a téves, hogy ez az átlagos helyzet jellemezné hazánkat (hiszen ehhez évi átlagban kb. 200—250 mm csapadék tartoznék), hanem sokkal inkább az a tévedés, hogy éghajlatunkat nem szabad egyszerűen egy átlagos helyzettel jellemezni, mert akkor a szélsőségek jelentősége elvész, márpedig hazánkban még a viszonylag nedves Dunántúlon is megfigyelhetünk kellemetlen száraz, iin. „kontinentális", sőt a száraz Alföldön (Tiszántúlon) is előállhatnak nem a teljes évre, hanem annak „egy" részére terjedő igen nedves „maritim" időjárási helyzetek. 4. ábra. Részlet a Dunántúl karsztvíztérképéből kiegészílve a hazai mélyfúrások adataival (Kassai Ferenc után ) Figure 4. Détail de la carte des eaux karstiques de la Transdanubie, complété par les données de forages profonds exécutés en Hongrie Bild 4. Ausschnitt aus der Karstwasserkarte Transdanubiens, ergänzt mit Daten der Tiefbohrungen (nach F. Kassai) hőtömegek vándorlásának megfelelően a legszeszélyesebb, s egyetlen fügvénnyel le nem írható (legfeljebb ún. gyakran előforduló llpusfüggvényekkel, amilyeneket Németh Endre is bemutatott a hidrológiájában). Érdemes még rámutatni az idő, illetőleg az időtartam különleges szerepére is. A túlzottan hosszú nedves helyzet hozzájárul a talaj szétiszapolódásához, szerkezetének leromlásához, ami vízháztartási szempontból is számos kellemetlenséget jelent (pl. a beszivárgási sebesség csökkenése stb.). S talán itt mutatok rá arra, hogy a beszivárgási sebesség csökkentésével, a felszín szétiszapolódásával mennyire nehezednek a mezőgazdasági munkák, mennyire romlik a nagyüzemi erő- és munkagépek üzeme. Ugyanakkor a talaj célszerű művelésével, a fölös víz kármentes visszatartásával igen kedvező helyzet alakulhat ki. d) Mérési rendszerek tervezése területileg változó mennyiségek meghatározására. Bármilyen területi észlelőrendszer (pl. talajnedvesség, hóterhelés nedvességtartalma) kialakításánál gondolni kell arra a nagy változatosságra, amit az előzőekben a beszivárgási sebesség esetére bemutattam.