Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

118 Károlyi Zoltán átszívással jut az alvízre. Itt az áramlás olyan, hogy a jég nem tud a szegmens mögül megfelelően rövid idő alatt eltávozni, a táblák összegyűlnek és összefagyhatnak. A hajózsilip üzemét zavarja, hogy a kezelők a be-, illetve kiúszó hajók útját a darupálya és az üzemi híd takarása miatt nem tudják végig szemmel követni. A hajózsilip alsó várakozó terében a Tiszalöki zsiliphez hasonlóan nehézségeket okoz a rendszeres feliszapolódás. Eltávolítása hosszabb (3 — 5 hét) hajózási szünetet igényel. A fenti apróbb hiányosságok ellenére az ötéves üzemi tapasztalat alapján elmondható, hogy a Kiskörei Vízlépcső rendeltetésének megfelelően tartható üzemben. A 89,00 m Orsz. szintű duzzasztásra való áttéréssel új üzemrendet állapítanak meg, az üzem vonatkozásában azonban lényeges változást csak a duzzasztóművön való felső vízátbukás megvalósítása fog jelenteni. 3. A duzzasztómüvek helyes üzeme meghatározza a csatlakozó öntözőrendszerek megfelelő vízellátását. A Tiszalöki öntözőrendszer gerincét a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna alkotja. A Keleti-főcsatorna a vizét a Tiszavasvári zsilipen keresztül kapja, kapacitása 45 m

3/s. A főcsatorna a szabályozó zsilipekhez csatlakozó bögénként vízszintes fenékkel készült, ami lehetővé teszi az alsó vezérlést. Az alvízszinttartás előnye csak a vízkormányzás megkönnyítésében jelentkezik, inert fürtfőcsatornák zöme felvízszinttartásra, vagy vegyes vezérlésre alkalmas, a kormányzó műtárgyak többsége pedig kézi vezérlésű. 19(i2 óta kísérletek folynak a felülről vezérelt, automatizált vízkormányzás megvalósítására. A Nyugati-főcsatorna beeresztő zsilipének kapacitása 12,5 m

3/s. A rendszer területén gondot okoz, hogy jelentős a csurgási és szivárgási veszteség. Az üzemnél állandó probléma, hogy a munkaszüneti napon a termelők nem veszik ki az igényelt vízmennyiséget, ezért a rendszerből ilyenkor kényszerleadásokat kell végrehajtani. A Tiszalöki rendszer a Körös-völgybe maximálisan Bakonszegnél 15,0 m

3/s-ot, Ágotánál 18,0 m

3/s-ot tud leadni. A Kiskörei öntözőrendszer fő gerince a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatorna. A Jászsági-főcsatorna teljes kiépítési kapacitása 26 m

3/s lesz. A főcsatorna a beeresztő zsiliptől egy bögét alkot és alvízszinttartással van üzemben. A fürtfőcsatornák zöme is alsó vezérlésű. A Nagykunsági-főcsatorna a Kiskörei 89,00 m Orsz. duzzasztási szint felett gravitációs betáplálású, alatta 6,0 m

3/s kapacitású úszó szivattyútelep biztosítja a vizet. A csatlakozó öntözőcsatornák bögéző műtárgyai kézi vezérlésűek. 4. A tiszai és a körös-völgyi folyami duzzasztó, valamint a velük kapcsolatban kiépült öntöző főcsatornák üzemi szempontból összefüggnek egymással. A teljes Tisza— Körös-völgyi rendszer all. táblázatban felsorolt szabályozó műtárgyakkal van ellátva. A Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer (TVR) előbb említett létesítményeinek saját működését leíró üzemi szabályzatain túlmenően szükség van az egész térség vízgazdálkodásának komplex érdekeit figyelembe vevő együttműködés megvalósítására is. Az együttműködésre vonatkozó vizsgálatok alapján megállapították, hogy az egyes folyami vízlépcsők a normál üzemrend betartása esetén különösebben nem hatnak egymásra, ezért az együttműködés jellege a kapcsolattartás, amelyen keresztül a főbb üzemi- és a rendkívüli üzemállapotokban olyan összehangolt intézkedéseket lehet tenni, amelyek lehetővé teszik a vízlépcsők optimális üzemét, együttműködését. Jelenleg a TVR szabályozásának „legkényesebb" pontjai a Tiszalöki öntözőrendszerből és a Kiskörei bögéből a Körös-völgybe történő vízleadás, valamint a tiszalöki és a kiskörei vízlépcsők összehangolt működése. Az eddig elvégzett előzetes vizsgálatok alapján kárfüggvények figyelembevételével készített matematikai modell segítségével lehetne a TVR működését összehangoltabbá tenni. * * *