Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Tiszai tanulmányút, 1978 '113 tésnek egyik alapvető feltétele, hogy tovább folytatódjon a szivárgócsatornák kiépítése részben a fakadóvizek, részben a belvizek elvezetése, a talajvízszint megfelelő szinten tartása érdekében. A szivattyútelepek tervezésénél azonban meg kell vizsgálni azt is, hogy a Tiszával párhuzamosan épült belvízcsatornák megcsapolásával hogyan érhető el a belvízrendszerek és a szivárgócsatorna-rendszer összehangolt, jó működése. A talajvízszint megfelelő mélységben tartása érdekében felül kell vizsgálni a belvízcsatornákból történő és jelenleg még folyó öntözővíz-szolgáltatást. Az öntözőtelepek kiszolgálását más úton kell megoldani. Fejleszteni kell az üzemközi csatornahálózatot, hogy sűrűségük elérje a 0,5 km/km

2 körüli értéket. Az üzemi csatornahálózat sűrítése érje el a 2 km /km

2 értéket, megépítésük a komplex melioráció keretében történjen. A legmélyebb területeken drénezési szükséglettel is kell számolni. Fokozott gondot kell fordítani a csatornák fenntartására, mert ennek elmaradása veszélyezteti a rendszer működését. 4. A Csongrádi Vízlépcső a Tisza csatornázásának soron következő tagja, amely jelenleg előkészítés-tervezés alatt áll. A létesítmény időszerűségét a vízkészlet-gazdálkodási érdek határozza meg, egyéb eredményei között a víziút-fejlesztés a legjelentősebb. Az elsődleges és járulékos érdekeket figyelembe véve a vízlépcsőt úgy keli tervezni, hogy — szervesen illeszkedjék a tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszerbe, — növelje a hasznosítható vízkészletet, — teremtse meg a Duna—Tisza Csatorna csatlakozásának feltételét, — elégítse ki a hajózás és a tiszai víziút-fejlesztésének igényeit, — tegye lehetővé szükség szerint az energiatermelést, — növelje az árvíz- és belvízvédelmi biztonságot, — alapozza meg a környezetvédelem és a vízparti üdülés fejlesztését. A fenti feltételeket kielégítő vízlépcső telepítési helyét a vízlépcső eredményeinek, hatásainak körét és mértékét elsősorban a duzzasztási vízszint, valamint ennek időbeli rendje határozza meg. A vízkészlet-gazdálkodás és a vízerő-hasznosítás érdekeinek a duzzasztási szint növelése felel meg a legjobban, ezzel ellentétes viszont az árvíz- és belvízvédelem igénye. A vizsgálatok alapján a vízlépcső maximális duzzasztási szintjére két változat jöhet számításba, a 86,50 m Orsz., vagy a 83,00 m Orsz. szintek. Hajózási érdekből minimálisan 80,50 m Orsz. szintre van szükség, a Körös-völgy gravitációs vízellátása pedig csak 83,50 m Orsz. feletti duzzasztási szintnél lehetséges. Az elhelyezésre két jellegzetes hely jelölhető ki, az egyik a Hármas-Körös torkolata felett, a másik a torkolat alatt. Az elvégzett vizsgálatokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a Csongrádi Vízlépcsőt a Hármas-Körös torkolata felett, a 254,4 fkm szelvényben, jobb parti átvágásban célszerű megépíteni az igényeknek és a vízjárásnak megfelelően változó duzzasztási szinttel: a maximális duzzzasztási szint 83,00 m Orsz., a minimális duzzasztási szint 80,50 m Orsz. Az igényeket mérlegelve első ütemben a vízlépcső (duzzasztómű, hajózsilip stb.) épül meg, átmenetileg alacsonyabb (81,50 m Orsz.) duzzasztási szint tartására. A második ütemben megépül az Alpári tározó, majd harmadik ütemben a végleges (83,00 m Orsz.) duzzasztási szint tartásához szükséges bögevédelmi munkák és a Körös vízpótlása. 5. A Csongrádi Vízlépcső tervezett módon történő megépítése szervesen kapcsolódik a Körösök csatornázásához. A Körösök térsége a tenyészidőszakban vízben szegény. Hasznosítható saját vízkészlete már korábban kimerült, a külföldi vízelvonások egyre fokozódnak, a vízszennyezések gyakoriak. A terület gazdasági fejlődésével járó vízigény-növekedés csak a vízkészletek nagy térségi átcsoportosításával, megfelelő vízszétosztással és tározás útján elégíthető ki. A vízhiány megszüntetését, a tervszerű vízgazdálkodás megvalósítását a Tisza-völgyi Vízgazdálkodási Rendszer (TVR) teszi lehetővé, amelynek jelentős eleme a Körösök vízrendszere. Az ide vezetett víz kormányzása és elosztása vízlépcsők létesítésével valósítható meg. E célok elérése érdekében 1896-ban helyezték üzembe a Gyulai Duzzasztót, amelynek célja Gyula— Békéscsaba— Békés városok vízzel való ellátása és öntözővíz-szolgáltatás volt. A Bőkényi Vízlépcső 1906-ban készült el elsősorban a hajózás 8 Vízügyi Közlemények